A török–magyar harcok emlékművét az 1909-ben lebontott várromokban talált csontokra helyezték.

"A törökök 1565-től vették birtokukba Jászberényt. A ferences kolostort és környékét földvárrá építették. Több mint 130 év után, 1670 körül vonultak ki a városból. Az egykori török vár sáncait 1840-ben lebontották. A munkálatok alkalmával itt talált emberi csontokat közös sírba helyezték és egy emléktáblával jelölték meg. A több mint másfél évszázad alatt az emléktábla felirata teljesen megkopott. Blénessy János múzeumigazgató az 1950-es évek elején így rögzítette a feliratot: "A gyászos hajdankor nyomorainak szomorú emléke. A vad török által feldúlt hont szaggató visszavonások martalékjává esett honfiak e vitézek csontmaradványai, midőn 1840. évben e téren volt vársáncok elegyengettettek, keletre hetvennégy lépésnyire állott halom alól ide hordattak s e sírdomb emeltetett emlékül." 1909-ben állították fel Körmendi Frim Jenő szobrát. Az izmos férfit ábrázoló szobor meghajtja fejét és zászlaját a szobor mellett a földre fektetett régi emléktábla felé néz. A szobor talapzatán Karádi Győző jászberényi tanár verse olvasható: "Török, magyar egymás ellen / Küzdött itt vad gyűlöletben. / Hősei sok irtó hadnak / békén együtt itt porladnak.""
Hivatkozott forrás: Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.

---