A pálosok egy tévedésnek köszönhetően telepedtek le Acsán - a rend nevében már 1667-ben követelte a falu tulajdonjogát a pápai rendház alperjele, miután összetévesztette az oklevelekben szereplő Ócsa nevét Acsáéval, ahol egyébként akkor a magyar lakosság református volt. Végül csak jóval később, 1753-ban sikerült jogigényüket érvényesíteni, a korábban a reformátusok által használt templom pedig 1765. szeptember 8-án került vissza a katolikusok tulajdonába - ezután építették át barokk stílusban, és valószínűleg a pálosok szentelték a templomot a Szent Kereszt tiszteletére, mivel különösen tisztelték a Szent Kereszt feltalálásának ünnepét - a szentély későbarokk mennyezetfestése is e témában készült. A magyar alapítású szerzetes rend 1780-as vörös mészkő címerét a főhomlokzat jobb tengelyébe falazták.^[1][2]

A hagyomány szerint pálmafa táplálta és látta el ruházattal Remete Szent Pált, akihez Isten egy hollót küldött, mely kezdetben minden nap félcipót vitt a remetének, ám amikor Remete Szent Antal csatlakozott Pálhoz, már egy egész kenyeret vitt nekik a madár. Később - a Szent Jeromos által írt életrajz szerint - Pál sírgödrét oroszlánok ásták ki.^[1][3]

A vértesacsai római katolikus templom műemléki védelem alatt áll.^[4]

---