Meszlényi Gyula a Fejér megyei Velencén született 1832-ben. 1887-től kezdődően 1905-ben bekövetkezett haláláig volt a Szatmári Egyházmegye püspöke.^[1]
Mauzóleuma a "hídon túli" római katolikus temetőben áll. A Meszlényi püspököt ábrázoló dombormű (+ címer és emlékező felirat) a bejárat felett látható.
A helyi sajtóban jól nyomon követhetőek a síremlék állításának fontosabb állomásai.

"Nem sokára díszes márványemlék fogja ékesíteni Szatmár fejedelmi bőkezüségü püspökének sírját. Tómann Felix, a rk. székesegyház főoltárának készítője, laibachi műfaragó-mester megbízást kapott a síremlék tervének elkészítésére. — Az "emlékmű karrarai márványból, dús aranyozással s megfelelő motívumokkal készül."^[2] (1905. október 29.)

B. e. Meszlényi Gyula v. b. t. t., püspöknek síremlékéhez tartozó összes alkatrészek e hét folyamán Szatmárra érkeznek, ennek megtörténte után azonnal hozzá fognak a pompás márványemlék felállításához." ^[3] (1907. május 5.)

"Mészlényi Gyula püspök mauzóleuma már nagyobbrészben fel van állítva. Falazatát fehér karrarai márvány falak borítják; jobbról és balról márványkoszorúkkal övezett két kis rostélyoson ablakon keresztül be lehet pillantani a püspök szabadon álló koporsójára. A tulajdonképeni emlékmű a mauzóleum elé a földszintről emelkedik. Márvány virágtartók által környezett két falazott oszlop közt fehér karráriari alapon fekete grániton van arany betűkkel vésve á sírfelirat,; efölött bronz koszorú által körítve a püspöknek sikerült domborművű arcképe; majd fentebb nagy aranybetűkkel jelszava: Dilectione et pace“ (Kedvességgel és békével,) A márványba foglalt püspöki címer koronázza meg az emlékművet, mely Thoman Félix laibachi mester művészi alkotása, kit már a székes- egyházi főoltárból ismerünk. Ez a mű a felállítással 20,000 koronába kerül."^[4]

A tudósításból az is kiderül, hogy az egyes "alkatrészeket" Laibachban (Ljubljanában) készítették el, faragták ki.

A készítő neve az egyes híradásokban eltérő módon szerepel - Tómann Félix, Felix Thomann, Felix Toman.
A laibach-i (ljubljana-i) újságokban a hirdetéseinél a Felix Toman névalakot használta. ^[5] Általában a szlovéniai sajtó is így említi. Fia, aki szintén kőfaragó volt, Feliks Toman-ként szerepel a címjegyzékekben. ^[6]

---