Vagy két hete jártam utoljára Szlovákiában, akkor a dobsinai jégbarlangban. Ott, a parkolóban vettem egy könyvet, Rozsnyó és környéke címmel, melyet 2012-ben adtak ki. Éppen oda készültünk, hát gyorsan belenéztem a könyvbe, ahol azt látom, hogy a városházán egy majolikából készült, egyedi műalkotás van címerként. A második emelet fölött látható tympanonban egy valóban gyönyörű címert találtam, miután a szép napos időben lefotóztam. Három nyelven, szlovákul, magyarul és németül írták fel az épületre a Városháza szót. Rozsnyó wikipédiás oldalán az áll, hogy 1810-ben épült a ház. A címert a középkori várospecsétből vették át, mely még 1598-ból való volt. Sajnos alkotója nincs, vagy nem ismert. Lehet a helyi majolikát készítő üzem éppúgy, mint a pécsi Zsolnay gyár.

"A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, \"U\" alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az ekkor az épület tengelyében, a párkány fölé emelt, háromszög alakú timpanont egy aranyozott angyal díszíti, amely a szárnyai alatt a város címerét tartja. Ez három rózsát és bányászjelvényt - keresztbe tett bányászkalapácsot és éket - ábrázol."

"A bányavárosok Magyarországon a középkorban a szabad királyi városok és mezővárosok mellett a városok harmadik csoportját alkották...
A bányavárossá válás alapvető föltétele elsősorban a bányászat és a nagy hozam volt, így történhetett, hogy bányáik kimerülése után egyes városok elveszítették rangjukat...
Földesúri bányavárosok (melyek teljesen a világi vagy egyházi földesúri joghatóság alatt álltak): Körösbánya, Jászó, Rézbánya, Rozsnyó, Rudabánya, Telkibánya."

---