Batthyány Kázmér (1807-1854), a reformkor és a szabadságharc kiemelkedő gondolkodója, politikusa, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatti szerepéért emigrációba kényszerült. A temesvári vesztes csatát követően hagyta el az országot, és Kossuth kiséretével a törökországi Kütahyaba (Kütahiába) ment. 1851-től Párizsban élt. Váratlan halála után a montmartre-i temetőben temették el. A gróf hamvainak Pécsre érkeztével egyidőben emlékünnepségeket tartottak Siklóson. Ekkor leplezték le a várba vezető utcában a Batthyány Kázmér művészi utcanévtáblát, melynek készítését minden valószínűség szerint a siklósi Vár- és Múzeumbarát Egyesület kezdeményezte ^[3].
A Párizsban elhunyt első szabad külügyminiszter földi maradványait az egykor tulajdonában lévő siklósi vár kriptájában helyezték örök nyugalomra 1987. június 6-án.
A várúr emlékét szobor, relief, emléktábla, utca, iskolanév is őrzi a városban.

---