Kétegyháza,^[1] község a Dél-Békési területen, az itt található kastélyt Andrássy Zsigmond aradi alispán építette, 1747-1749 között akkor épült a templom és a kripta is. A család kihalása után az uradalom az Almásy család tulajdonába került.

"Andrássy Zsigmond halála után György fia lett a birtok ura, akinek halálát követően Lukács Gergely vette át haszonbérbe, és ő használta 1794-ig, mivel az Andrássy család leányágon is kihalt. Így az uradalom újra a kincstárra szállt. 1797-ben vette meg a kincstártól Almásy Ignác Temess megyei főispán alkancellár."

A kétegyházi Andrássy-Almásy kastély ^[3] parkjában található, a katolikus templom, kápolna és kripta. A déli oldalon, a kápolna alatt épült meg a grófi sírhely, ahol az Andrássy és Almásy család tagjai is nyugszanak. A földalatti kripta az egykori kápolna (ma sekrestye) alatt lett megépítve, bejárati ajtaja felett vöröses színű mészkőtáblán, az Almásy család grófi címerével.

Az Almásy család címere ^[2] vörös márványból készült, Mairovitz kőfaragó mester borossebesi (Románia) üzemében készült. (Az 1740-es évekre visszamenőleg nem találtam forrást, de későbbiekben, kőfaragó és építőipari családok felkutathatók ilyen névvel ebben a városban.)

Mivel nem vagyok egy címer szakértő, saját gondolataimmal írom le a látottakat. ^[4] A vörösmárvány tábla négyzet alakú, sarkain letöréssel, körülbelül egy méteres. A dombormű felső részén látható, egy nyolc ágú bárói korona, az ágak végén gyöngy díszekkel. Az alsó abroncs középső részén öt gyöngyös (köves) díszítéssel, a kövek felett és alatt több apróbb kerek díszítés (gyöngyök) láthatók. A korona egy stilizált háromszög csúcsán áll. A háromszög közepén egy galamb, csőrében egy pálma ágat tart, (mely gyakori ábrázolás címereken) lába egy torony szerű építménybe kapaszkodik. A háromszög két oldalán szimmetrikusan, két ágaskodó unikornis (egyszarvú ló) látható, mellettük ívelt babérágak. Alul a jobb sarokban az alkotói szignó és a B.sebes felirat vésete olvasható. A dombormű sérült, több helyen letöredezett. Műemlék védelem alatt álló épületegyüttesen látható.^[5]

"Egyszarvú,^[6] viszonylag gyakori képzeletbeli lény a címertanban. Lótestű állat, melynek homlokából középen egy hosszú, általában csigaszerűen megtekert szarv áll ki. Ez a régebbi ábrázolásokon hajlott, az újabbakon egyenes. A szarv gyakran meredeken vonul lefelé a homlokról, hogy elférjen a pajzsban. Kecskeszakálla, tehén vagy oroszlánfarka és hasított patái vannak. A szarv és a karmok általában eltérő színűek. Ágaskodva, menve, vágtatva vagy növekvően ábrázolják. A magyar heraldikában viszonylag gyakori címerkép, a németben ritka. Egyszarvú van pl. az Oláh család címerében. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) bárói rangemelése után (1588) pecsétgyűrűjén sokáig szerepelt egy leveles koronából kinövő, balra néző egyszarvú. Egyszarvú van Zsigmond király egyik elefántcsont faragványokkal díszített dísznyergén az 1430-as évekből. Az Almássy család címerének egyik változata a megbízhatatlan hitelességű Tropheum Estorasianum szerint egyszarvú, a sisakdísz pedig szárnyas egyszarvú."

---