Tessedik Sámuel, ^[1] (Alberti, 1742. – Szarvas, 1820.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Életművéről részletesen olvashatunk az idézett forrásokból.
Szarvason sok emléket állítottak Tessediknek, több szobrot emléktáblát kapott, főiskolát és utcát neveztek el róla.

A szarvasi Ó-temetőben ^[2] az evangélikus díszsírhelyen áll Tessedik Sámuel síremléke. A sírhely négy sarkán 1-1 tölgyfa áll (melyből kettő az eredeti ültetés, kettő pótlás). Beton alapon, alacsony kovácsoltvas kerítéssel körbevett síremlék, Dunaiszky Lőrinc szobrász alkotása.
Az emlékmű téglalap alakú tábla 1 X 2 méter nagyságú, lépcsőzetes talapzaton. Kétoldalt hosszúkás klasszikus urna dombormű látható, tetején egy nagyméretű úrvacsora kehely, melyet egy stilizált lepel takar. Alatta nyitott könyvszerű dombormű. Elöl emlékezőszöveg olvasható latinul, és alatta ugyan ez a szöveg magyarul.

"Legjobb szülőnek, Tessedik Sámuelnek Szarvas egyháza 58 éven át volt lelkészének. A felséges Isten akaratából ki érdemei sokasága folytán Ausztria három császárának kegyelméből vált híressé. Aki nem annyira magának vagy övéinek mint népe
jólétének élt és sokáig és teljesen miután jámbor feleségét rövid időn belül követte. A kegyeletnek ezt az emlékművét megszomorodott fiai és lányai állíttatták 1820. december 27."

Hátul középen, német nyelvű emlékezés, Tessedik nejének búcsúztató szövege látható. Legalul gyermekei magyar nyelven búcsúznak édesanyjuktól, aki egy pár hónappal előbb hunyt el apjuknál.


"A klasszicista stílusú faragványon terítővel letakart úrvacsorai kehely látható, mely az elhunyt lelkészi szolgálatainak megszűnését és a gyászt szimbolizálja."^[2]

Műemléki védelem alatt áll.^[3]

---