Kisbéren születtem, az erdészeti udvar, ahol életem első 25 évét töltöttem - igaz ebből 6-t a sereg és az egyetem okán elég hézagosan - a híres kisbéri ménesbírtok volt tiszttartói épületében volt. Mellettünk 1961-ig még a Kisbéri Ménes Birtok istálói, kocsiszínjei és a csodálatos lovarda volt, előtte Fadrusz János alkotta lovasszoborral. Nem csoda, ha nekem a Kisbér nevű ló "élő", mindennapi legendát jelentett gyerekkoromban is, hisz eredetiben Bódai Jóska bácsitól hallhattam róla, s bevallom hosszú ideig a "Bábolna" szitokszónak számított, s kamaszként gyakran elöntött a méreg, amikor az istálókban "bűzös csírkéket" láttam a lovak helyén, meg a gabonatisztító zúgását hallottam a viháncolva "táncoló" lónyerítés helyett.
Most, hogy a sisak nélküli kéttornyú templomunk előtt felállításra került a híres angol telivér mén, Kisbér szobra, bizony elsőként a gyermekkori emlékeim törtek a felszínre, s a mi lett volna, ha ... nem lopják el tőlünk a ménest. Persze el is mosolyodtam magamba, ugyan milyen lenne, ha most is a város központjából hajtanák a legények a Nagy-tó hátsó részén lévő "lóúsztatóhoz" a ménest fürödni, mind annó.
Így maradt az avatáson elhangzott mondat: "A szoborral Kisbér és a ménes hazatért!"
S így érezte az a többszáz kisbéri is, aki az avatáson megtisztelte az alkotót és alkotását, a jelenlévő Engler András szobrász-művészt a megjelenésével, s bizonyosan nyílvánosan egy igen nagy vastapssal meg is köszönte volna e csodálatos művet, ha legalább a lepel lerántásához odahívták volna, átadni a művét. Sajnos ez nem szokás mostanság.

A szobor "alanyának" zanzásított történetét egy autentikustól idézem, "korszerűen" a facebookról::
"Kisbér (pm, Buccaneer – Mineral, 1873 – 1895) tulajdonosai, a Baltazzi fivérek, az utolsó pillanatban, az 1876. május 31-én futott Derby előtt nevezték el a 155,4 cm marmagasságú (15,3 hands), addig „Mineral colt”, néven futó lovukat. A remek telivér kétévesen egyet ugyan nyert (Newmarket, Dewherst Stakes), de úgy tűnt, a csélcsap tulajdonosok azon ambíciója, hogy a Derbyben is helytáll majd a ló, csupán ábránd. Tudta ugyanis mindenki, hogy ott lesz az azóta már szintén legendává vált The Tetrarch. A hároméves versenyek kimaradtak, először Epsomban állt starthoz Baltazzi Sándor, Arisztid és a kevésbé ismert Hektor lova. Miután a három derék fivér minden vagyonát nagy bizalommal elhelyezte több bookmakernél, nevet választott lovuknak. Ez lehetett a legnehezebb feladat. Pár pint legurulhatott torkukon. A cigány talán nem húzta nótáikat Surrey grófságban, de biztosan sokat vitatkoztak, cifra javaslatok is előkerülhettek, valószínűleg görögül, latinul, angolul, németül, franciául és a művelt világ számos más nyelvén, de végül szülővárosáról, magyar nyelven nevezték el a magyar történelem egyetlen Epsom Derby nyerő lovát. Kisbér. A többi már történelem. Kisbér nyert, Baltazziék bukszája ismét tele lett csengő aranyakkal, meg sem álltak a Grand Prix de Paris-ig, ahol újra biztos győzelem várta a magyar csapatot."

S Kisbér megalapozta a Kisbéri Ménes hírnevét, amit azután Kincsem, Imperiál öregbített, hogy csak a "nagyokat" említsem.

A csodálatos szobor jó játható helyre kerűlt, csak az sajnálom, hogy megsimogatásához - a körforgalmi elhelyezés miatt - közlekedési kihágást kell elkövetni, de úgy érzem érdemes.

---