Egy régi leírás szerint a Kvarner (Quarnero)-öböl partján fekvő Fiume “a magyar tenger gyöngye". Az óváros a hegy lejtőjén épült, szűk utcái vannak, az újváros szabályos szép utcákból áll, díszes középületekkel. A kikötőben nagy tárházak és áruraktárak vannak. ^[5]
A korzón van az óvárosba vezető XV. századi városkapu, melynek XVIII. századi átalakításával épült fel a barokk városi óratorony, melyet Filbert Bazarig tervezett 1876-ban. ^[8] A tornyot domborművek, és a város történetét felidéző felíratok díszitik.
A kapu felett láthatók I. Lipót és VI. Károly császárok barokk domborképei, előbbi 1654-ből, utóbbi 1728-ból való. A büsztök alatt címer van.
I. Lipót (1640-1705), az utolsó választott magyar király, apja halála után 17 évesen kezdett uralkodni a Habsburg Birodalomban, 18 évesen elfoglalhatta a német-római császári trónt. Fiume tengerészeti fontosságával többször is foglalkozott. "1659-ben címert és pecsétet adott a városnak és saját zászló használatát engedélyezte.”^[2] A város első címere 1890-ig volt a tornyon. ^[1]
“Az a czímer ez, mely a magyar birodalmi czímerpajzsnak harmadik és negyedik mezeje közé van beillesztve: vörös mezőben balra tekintő fekete kétfejű sas, feje fölött szalagos herczegi korona. A sas szirten áll s bal lábával feldöntött urnára lép, melyből víz özönlik ki. A czímer jeligéje alúl egy szalagon: „Indeficienter” [lankadatlanul], s az egészet Fiume két védszentje tartja. A szirt és a vizet ontó edény a Karszt és Fiumara jelképe; a sas és korona a Habsburg-ház jelvényeiből van véve [...]”. ^[1] A címer ma felírat és korona nélkül látható az óra alatt. ^[6]
VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) uralkodása idején (1711-1740) Fiumét nagy kereskedelmi kikötővé akarta fejleszteni; 1725-ben (más források szerint 1719-ben) szabad kikötővé nyilvánította a várost. ^{[1] [2]}
A tornyot utoljára 1986-ban restaurálták, 2013-ban modern megvilágítást is kapott.

---