Nem sűrűn hall az ember Budapesten magyar katonazenekart argentin himnuszt játszani. Márpedig ma ennek voltam tanúja a III. kerületben. Csillaghegyen utca és köz is viseli az 1848-49-es honvédtábornok Czetz János nevét. Mostantól – ugyanebben a városrészben – életnagyságú lovas szobor is emlékeztet „Kossuth Lajos legfiatalabb tábornokára”; a Lékai bíboros téren ugyanis kialakítottak egy Czetz János-emlékparkot, ahol az alkotás helyet kapott és ahol a jövőben a kerület 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepségeit tartják.

Az örmény származású, erdélyi születésű Czetz János (1822–1904), Bem táborkari főnöke, a kitűnő stratéga, szervező, térképész, földmérő egyedülálló pályaívet tudhatott magáénak, az erdélyi Gidófalvától az 1848-49-es nemzeti forradalmunkon és szabadságharcunkon át Argentínáig. A 27 évesen tábornokká kinevezett Czetz a világosi fegyverletétel után Nyugat-Európai emigrációban ügyködött hazája szabadságának elnyeréséért, hosszabb-rövidebb időt töltve Svájcban, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban. Sevillában ismerkedett meg a száműzött argentin diktátor elnök unokahúgával, Basiliával, akit feleségül vett. 1860-ban családjával Argentínában telepedett le, ahol Juan Fernando Czetz néven a dél-amerikai ország hadseregének emblematikus figurájává vált. Megérkezését követően előbb földmérőként volt részese ismeretlen területek földrajzi felfedezésének, majd 1862-ben az argentin elnök megbízásából térképezte fel az ország Paraguay-jal és Brazíliával határos vidékét, emellett számos vasútvonal építkezését irányította. Megbízták a katonamérnöki osztály felállításával, amelynek parancsnokává nevezték ki ezredesi rendfokozattal. Ezt követően távíróvonal összeköttetést épített, határvonalat erősített, s megalapította az argentin katonai földrajzi intézetet, amely az irányítása alatt egész Argentínát feltérképezte. A Nemzet Katonai Kollégiumának (katonatisztképző főiskola) egyik megszervezője és alapítója, amelynek 5 éven át volt első igazgatója; később ő hozta létre műszaki tisztképző hadmérnöki főiskolát. Fontos szerepet játszott a Paraguay elleni háború megszervezésében (1864–1870), részt vett a hadműveletek irányításában. 82 évesen hunyt el. Második hazájában a mai napig nagy tiszteletnek örvend, Halála után a katonai akadémián szobrot állítottak emlékére, hamvait pedig 1969-ben átszállították a családi sírboltból az általa alapított tanintézet új kápolnájába.

Tekintettel arra, hogy Czetz János élete második felét Argentínában élte le, 2016 júliusában Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, az Argentin Köztársaság magyarországi nagykövetségével közösen írt ki nemzetközi, meghívásos, egyfordulós tervpályázatot Czetz János szobrának tervezésére. A meghívott magyar művészek között volt Csikai Márta, Ifj. Kövér György, Rieger Tibor és Nagy Benedek, Argentína részéről pedig Vivianne Duchini, Omar Estela, Leonardo Iramain, Daniel Ciancio. A zsűri végül is négy pályaművet értékelt; az első helyezett Vivianne Duchini szobrászművész lovas szobra lett.

A művésznő a szobrot Szentendrén készítette el; avatására 2019. október 4-én, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója alkalmából került sor az alkotó jelenlétében. Az ünnepségen a kerület országgyűlési képviselője és polgármestere mellett jelen volt Argentína és Örményország nagykövete, a honvédelmi tárca államtitkára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, valamint a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj parancsnoka.

Vivianne Duchini argentín szobrász 1962-ben született Buenos Airesben. Ifjú korában főleg a kerámia érdekelte. Később művészettörténetet tanult a Buenos Aires-i Egyetemen, majd elvégezte a Prilidiano Pueyrredón Képzőművészeti Főiskolát. Rendkívül szereti az állatokat, különösen a lovakat, amelyek egyben kedvenc modelljei is. Az elmúlt 17 évben tíz egyéni és több mint 20 csoportos kiállításon vett részt. Érzékeny és szenvedélyes, technikája csodálatos. Gazdag kreativitással és rögeszmés végrehajtással. Állatszobrász példaképe az olasz Rembrandt Bugatti, aki az antwerpeni Állatkertben dolgozott.

Az ágaskodó bronz lovát „szőrén megülő”, jobb kezében zászlót tartó fiatal férfialak délnyugat felé, a Budapesti-Pünkösdfürdői Boldog Özséb templom irányába néz. A kompozíció fél méter magas, 2,5 x 2,5 méteres faragott mészkő alapzaton áll, melyet egy 2,3 x 2,3 méter alapterületű, műmárvánnyal borított, 30 cm magas beton alapra helyeztek.

---