Fertőd Város Önkormányzata az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére határozta el az emlékmű létrehozását.
Kovács György Fertőhomokon élő szobrászművész és restaurátor kapott megbízást az emlékmű elkészítésére.
Helyszínéül a süttöri városrész került kijelölésre, az egykori tüzér-, majd orosz laktanya területének az a része, ahol fizikai-lelki bántalmakat szenvedtek azok, akik neve a kockakövekre vésetett.

Wittner Mária 2016-os ünnepi megemlékezésében így vallott az alkotásról:
„ … Az első benyomás, ami ért, az az ’56-os emlékmű volt. Nem tudom, hogy ismerik-e a Magyar Piétát?
A Magyar Piétát, ami Szegeden a Dóm mellett van Tóbiás Klára művész alkotása, ahol a Szűz Mária ölében pont olyan mozdulattal, mint a Piétán, ahogy Jézus, a keresztről levett Jézus az ölében fekszik, úgy fekszik az ölében a magyar lyukas zászló.
És akkor meglátom ezt az emlékművet itt Fertődön, és az első gondolatom a döbbenet volt, hogy a kép, ami az emlékművön van, az anyag, ami omlik, az Veronika kendőjére emlékeztet, csak nem a Jézus arc van benne, hanem a lyukas zászló. Az a lyukas zászló, amire Veronában egy fiatalember azt mondta, hogy a lyuk lehet Krisztus sebe, de lehet egy golyó ütötte seb is.
És valóban ő világított rá a lyukas zászlónk szakralitására. Hiszen valóban lehet Krisztus sebe, és lehet egy golyó ütötte seb is, hiszen annyian meghaltak benne. …” ^[1]

A barikád kockaövei között találjuk azok nevét márványba faragva, akik Eszterháza és Süttör áldoztai voltak a forradalmat követő megtorlásnak.

„Mert ezerszer is október-november...
ritka ősz: csak erre gondol az ember,
mert ezerszer is szent hősökért kiált,
kikért eljött még a láng!”^[2]
(Nagy Gáspár: Október végi tiszta lángok)

---