Vasas önálló település volt csaknem ezer éven át. "Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett. Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól) kapta nevét. Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak."

Vasas sokáig csak egy egyutcás falu volt a patak völgyében. A XVIII. század végén kezdődött a kőszénbányászat Vasason, akkortól egy bányász lakótelep alakult ki a keleti dombvonulaton. Vasast 1954-ben Pécshez csatolták. Vasas-II, Pécs-Vasas-II néven illették 1990-ig. Azóta külön településrészi önkormányzata van Pécsen belül Pécs-Vasas néven.

A vasbányászatra visszatérve, a Wikipédiában még ezt olvasható: "Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban."

A Tudományos Gyűjtemény 1822-ben írja: "Mindazonáltal jutalmasabb lehetett a Metsekhegyi Vas-bányáknak a nyeresége, tsak ugyan el nem élhettek volna azon 20 vasbányászok (Tributarii ferri), mellyeket Sz. István király valaha a Péts és Pétsváradja között mai napiglan Vasas-nak nevezett helységben a hegy aljában szerzett …"

Éppen ide, a régi falu főutcájába, a Szövetkezet utcába állítottak emléket a vasasi vasasoknak. A Szövetkezet utca, a Nevelő utca és az Iskola köz találkozásánál lévő kis parkban áll egy jókora kőtömb. A kő déli oldala nagyjából síkra megdolgozott. Ezen az oldalon egy bronz dombormű van. Egy középkori, varkocsos férfit látunk, egy vasmunkást. A kezében tart egy fújtatót, amely a kis vaskohóknál alkalmaztak a parázs élesztésére, a tűz fenntartására.

Alatta rézbetűkből felirat van:
TRIBUTARII FERRI
1292
VASAS
2002

Az 1292-es évszám Vasas településnek első okleveles említése. Ez az emlékmű avatásáról szóló beszámolóban is olvasható: "Az első név szerint ismert vasasi Tiván fia Márton volt. Tanú volt egy hatalmaskodási perben valamikor 1292 táján. Ez Vasas község nevének első fennmaradt okleveles említése. A Tiván török név, jelentése sólyom. Lehet, hogy a honfoglalók törökül is beszélő vezető rétegéből származtak felmenői, lehet, hogy határőrizetből áttelepített székely volt, de lehetett besenyő vagy kun is."

Az emlékmű ünnepélyes avatása 2002. október 5-én történt. "A Ragács György által készített emlékművet dr. Toller László polgármester, dr. Jéki László és Tóth Mihályné leplezte le, majd Kövesi Ferenc plébános felszentelte."

Az emlékmű hátoldalának alján van még egy kis bronztábla ezzel a felirattal:
DONÁTOROK
Pécs-Vasas településrészi
Önkormányzata
Pannonpower Rt.
Biokom Rt.
Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt.

Romváry Ferenc 2014-es könyvében "sárga homokkő, bronzdombormű" anyagokat ír. Az alkotás címére a "Vasas névadó emlék"-et adja. Szerinte a szöveg olvasata: "Tributarii ferri 1292 – Vasas 2002 [a vas tisztelete]."
A latin "tributarii ferri" a pécsváradi alapítólevélben szerepel. Annak szövegét idén újrafordíttatták és Pécsváradon meg is jelentették (A Pécsváradi monostor alapítólevelei. 2019. Pécsváradi Várbaráti Kör kiadása.). A latin szöveg fordítását Bellus Ibolya végezte. Hozzá fordultam, megkérve a "tributarii ferri" fordítását és magyarázatát. 2019. október 22-én levében azt válaszolta, hogy "A vas tiszteletét nem jelentheti. Szerintem a következő a jelentése: "vassal adózók": nevezetesen a vasbányászok, akiknek vastömbbel kellett leróniok az adót. (Györffy György utal így rájuk)."

---