Magyarországon egyedüliként, egészen a 14-15. századtól folyamatosan a mai Városháza épületében tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői.
Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját.
Homlokzatát az 1710-es tűzvész után alakították a mainak megfelelően, címereit 1712-ben festették. Ezek egy részét megújították 1884-ben, illetve 1943-1944-ben az üres helyeken faliképekkel bővítették. A címerek közül balról a legszélső a Jurisics család címere, a középső a történelmi Magyarország kiscímere, a harmadik Kőszeg történeti városcímere. … ^[1]

A „Városháza, gótikus, 14-15. sz.-i eredetű, 16-17. sz.-i reneszánsz részletekkel, 18. sz.-i barokk átépítésekkel. (…) Belül gazdag stukkódíszek és nyílászárók - olvasható a műemlékvédelem honlapján.” ^[2]

-Kőszeg címere
„A jobb oldali címer az 1446-ban III. Frigyes német római császár által adományozott városcímer.” ^[3]
A címerpajzsot ormos mellvédű városfal, bástyatorony, arany királyi korona, vörös színű toronysisak és egy-egy felhúzott rácsozatú városkapu ékesíti. A búzakék címermezőt barokk damszkozás díszíti, - olvasható Dr Bariska István és Németh Adél jegyezte kőszegi útikönyvben. ^[4]
A címer festésére a szenátus soproni mestert bízott meg. ^[5]
„A ma látható képek (címerek) közül egyedül a Kőszeg címerét ábrázoló az, amelyik eredeti.” ^[6]

-A Jurisics címer
„A címer négyelt pajzs 1. és 4. arannyal és feketével vágott mezejében fent fekete hollót, alant arany skorpiót, 2. és 3. kék mezejében tornyos várfalat ábrázol; a pajzsot két koronás sisak fedi, a jobboldali oromdísze két sasszárny között fekete holló, a baloldalié strucctoll bokrétán arany skorpió.” ^[7]

-Magyarország történeti kiscímere
„A középső címerkép Magyarország történeti kiscímere – ma hivatalos címere – a pajzs felett a Szent Koronával. A magyar címer freskója felett ma is jól olvasható a következő felirat: „Béke virul a szőlőhegyen, kereszt csillog a vizekben szelíden.” ^[8]

A Városház homlokzatán további két alkotás is található, melyeket Radnóti Kovács Árpád festett. (Patrona Hungariae és Szent István király)

---