Petrovics Soma (1843–1926) evangélikus lelkész, a Csongrád–Csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, aki 1883-tól haláláig, 43 éven át Szentesen szolgált. ^[1] Életéről részletesen olvashatunk a forrásokból.

Az evangélikus temetőben láthatjuk a síremlékét mely a ravatalozó kápolna előtt áll. Sajnos nagyon elhanyagolt állapotban van, alig lehet a szöveget elolvasni, a sírból kinövő fa és egyéb gazok miatt. Egy régi képen látható, a még jó állapotú síremlék. ^[4]
A félköríves műkő hátlap felső részén láthatjuk Keviczky Hugó szobrászművész bronzból készült domborművét, melyen egymással szemben a két profil, Soma és Matild látható. A jobb alsó peremen alul jól kivehető z alkotói szignó. Számomra kissé furcsa, hogy a női portré is rákerült (még életében) a férfi halála alkalmából készült domborműre. A dombormű alatt szögletes keretbe foglalt lapon a következő szöveg olvasható:
" A SZENTESI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 43 ÉVEN ÁT VOLT HŰSÉGES LELKIPÁSZTORA CSONGRÁD–CSANÁDI EGYHÁZMEGYE ESPERESE 1843-1926" alatta "NEJE SZEBERÉNYI MATILD 1938-1943"
Alatta: "Aki szeretetben marad az Istenben marad és az Isten abban." (1. János 4. 16.)
Temetése:
"Nagy részvét mellett temették el április 21-én Szentesen. A templomban felállított ravatalnál Saguly János esperes mondott
gyászbeszédet, Botyánszky János segédlelkész imádkozott, a sírnál Brózik Károly lelkész jellemezte gondolatokban gazdag beszédében. Ugyanitt a református egyház nevében Böszörményi Jenő lelkész, a római katolikus egyház részéről Fehér András apátplébános, a kormány képviseletében ifj. Madarassy Gábor főispán, a megyei törvényhatóság nevében Kövér Imre dr. főjegyző, a város társadalmának képviseletében Négyessy Imre dr. polgármester búcsúztatták el.
Legyen emléke áldott közöttünk! "

Emlékezete:
1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.^[2]
"Az őszinte megbecsülést jelzi, hogy tisztelői 1930 nyarán közadakozásból gyönyörű fekete márvány síremléket készíttettek, homlokzatán Petrovics Somát a nejével ábrázoló bronz domborművel, Keviczky Hugó budapesti szobrászművész alkotásával. 1932-ben pedig utcát neveztek el emlékére." (Ez a forrás nem teljesen pontos, mivel, a síremlék nem fekete márványból készült.)
" Az I. világháború után két új harangot öntött újjá Hőnig (350 és 200 kg súlyokban), ezek közül a nagyobbik – melyet Petrovics Soma tiszteletére Soma-harangnak is hívtak a helybéliek a II. világháborúban pusztult el." ^[3]

---