Ismét egy alkotás, méghozzá a maga nemében igen érdekes, ami emlékeim szerint korábban szerepelt a lapon. Ami biztos, először kb. 2012-ben láttam itt, a kertben, akkor nyilván kerestem a lapon, innen is származhat az emlékkép.
A Mátyás-emlék eredetijének történetében, amit Stein György készíttetett 1486-ban, itt nem szeretnék elmélyülni, ez és rengeteg kapcsolódó információ olvasható a kapcsolt lapon és a ^[1][2][3] forrásként jelölt írásokban.
Ennek a példánynak a története így is elég szerteágazó. Amit mégis kiemelnék, ez az egyetlen Mátyás-ábrázolás, ami még életében készült. Így az eredeti emlék készítésekor a megformált királyi fejet háromszor is Budára küldték, hogy ellenőrizzék, elég hiteles-e. ^[1] (Ismert, hogy Mátyás megjelenése nem volt a legelőnyösebb, máshogy: "nélkülözte a kimagasló termet előnyeit" ^[2]. Későbbi megjelenítésekben inkább idealizálták alakját, ezért is érdekes a korhű, "realista" megformálás.)
Ismeretes, hogy Stróbl Alajos az Epreskert fénykorában óriási gyűjteményt tartott fenn az általa fontosnak tartott műalkotások másolataiból, amit az oktatás alappillérének tekintett – miközben a kert másolatokkal "berendezett" környezetét mintegy "díszletként" is használta. Gerő Ödön szavaival: „A természettel és a művészettel színházat játszatott, s a színháznak ő maga egyik hőse volt.” ^[4]
Mátyás-kultusza adta az egyik vezérelvet, aminek az ún. Hunyadi-kápolna volt a "legfőbb látványossága". Ennek egyik eleme volt a bautzeni Mátyás-emlék másolata, ami az Ezredéves ünnepségek (1896) után került "a kápolna „szentélyébe”" (több, értékes alkotással együtt). A példány útját nem könnyű végigkövetni. A kápolna 1972-ig létezett, akkor elbontották. Bizonyos részeit a BTM raktárába szállították, amik 1977-78-ban kerültek vissza (de nem eredeti helyükre). A bautzeni emlékmű másolatát akkor mai helyére, a Benczúr-ház falába építették be. ^[4]
A reneszánsz alkotás erősen hiányos, sérült. Látszik ez az eredetivel https://static-cdn.arcanum.hu/nfo-resources/magyarnemzettortenete_pic/magyarnemzettortenete/04-320.jpg , de pl. a budai másolat példányával összevetve is (kapcsolt lap).
Megjegyzés: az emlékmű alatt annak a vörös márványból faragott padnak töredéke látható, amit Stróbl maga készített. ^[4] Nagy Ildikó művészettörténész, az Epreskert kutatója szerint a pad valószínűleg Trefort Ágoston emlékművéhez készült 1898-ban.

---