A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1592-1695) aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta az érsek unokaöccsének, Ferenc dédapjának, II. Györgynek. A 18. sz. első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re Széchényi Ferenc maradt az egyedüli férfiörökös, aki megkapta a Sárvári és Felsővidéki előnevet. ^[1]

A templom történetéhez hozzátartozik, hogy az egykori középkori templomot ugyan1722-1724 között újjáépítették, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével.
A gróf válaszában ezt írta: „... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére...” .
1860. január 7-én már ezt írta naplójába: Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken.” ^[2]

Felépítését, felszentelését gróf Széchenyi István nem érte meg. Halálát követően a templomépítés ügyét felesége és fia irányította.
„A dombon épült Nagycenknek a kastélyon kívüli legszebb és legnagyobb épülete a templom. Építésének körülményeit már vázoltuk. Ybl Miklós tervei szerint készült, és 1864. augusztus 20-án szentelték fel Szent István tiszteletére. Oltárképén a koronát Szűz Máriának felajánló szent királyunkat láthatjuk. Az oltárkép fölötti felirat – „Si Deus pro Nobis, Quis contra nos” (Ha Isten velünk, ki ellenünk?) – az építtetőre emlékeztet. Blaas Károly bécsi mester munkája.
A feliratot a Széchényi család címerével együtt a bélletes bejárati kapu felett is elhelyezték.” ^[3]

A címerpajzsot sasok tartják, fölötte kilenc ágú grófi korona.
A templom védett műemlék.

---