Raffay Ferenc (1870 - 1907) jogtudós csupán 37 évet élt, de az általa írt művek listája mégis meglehetősen hosszú. ^{[1] [2]} Cegléden született, alapfokú tanulmányait szülővárosában végezte, gimnáziumba Szarvasra járt. Budapesten szerzett jogi diplomát. Számos újságban és folyóiratban publikált. A Czegléd és Vidékébe és az Eperjesi Lapokba nem csak írt, hanem azokat egy ideig szerkesztette is.
Első önálló kötete (A hűtlen elhagyás, mint házasságbontó ok - címmel) 1896-ban jelent meg. Ő foglalkozott először és átfogóan az egyesületi joggal. 1897-től albíró, majd bíró a győri törvényszéken. 1900-ban miután lemondott bírói állásáról, ügyvédi irodát nyitott Győrben. 1901-től haláláig az eperjesi evangélikus kollégium tanára volt.
A síremlékét Kelemen Márton győri szobrász készítette. Raffay szoros szálak fűzték Győrhöz. Évekig ott dolgozott, több könyvét is Győrben adták ki. Valószínűleg feleségét, Irene Mehlschmidt-tet (1880 - 1964) is ott ismerte meg. ^[3]
Raffay Ferenc és az arcképét kőbe faragó Kelemen Márton személyesen is ismerhették egymást. A síremléket valószínűleg a felesége rendelte meg Kelemennél. A felállításra valószínűleg 1908-ban került sor.

---