Móra Ferenc ^[1] (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19.-Szeged, 1934. február 8.) híres magyar író, újságíró, muzeológus, régész, szabadkőműves. Több történelmi, és számos gyermek regényt publikált, műveit több nyelvre is lefordították. Szülővárosának és Szeged díszpolgára.

Kiskunfélegyházán ^[2] szülővárosában, 1935-ben a róla elnevezett gimnáziumban emléktáblát avattak tiszteletére, halálának első évfordulóján.
Az öregdiákok találkozóját, a nagyszabású kétnapos rendezvényt dr. Lászlóffy Mihály több mint egy évig tartó szervező munkája nyomán valósult meg. Móra Ferencnek az egykori diáktársnak, aki itt érettségizett, ezzel a szép domborművel, melyet Keviczky Hugó készített, méltó emléket állítottak.

A Móra Ferenc Gimnázium ^[3] műemlék épületének ^[5] főbejáratán belépve, a bal oldalon a lépcső előtt a falon, két méter magasan láthatjuk az alkotást. Vörös márvány, díszes keret felül vésett aranyozott szöveg CONFITEOR ^[4] olvasható. A bronz dombormű középen Móra Ferenc félprofil portréja, jobb válla felett a híres Dorozsmai szélmalom, alatta egy szép búzakalász kéve, jobbra fenn a város látképe, alatta az írói jelképek, láthatók. Lúdtoll, tintatartó, papír alatta az alkotói szignó olvasható. A szimbolikus ábrázolások egy-egy művére utalnak, Ének a búzamezőkről, Kincskereső kisködmön. A portrét a művész, egy fotó alapján készítette.


Gimnázium egykor és most:
"A jelenlegi épület 1896-ban épült egy katonai istálló helyén, annak tégláinak felhasználásával Alpár Ignác tervei alapján eklektikus stílusban. Az avatóünnepséget felvették az országos millenniumi ünnepségek listájára. Az avatóra az akkor még fiatal gimnazista Móra Ferenc írt verset. A román megszállás alatt az épület megrongálódott, csak 1921/22-es tanévben vált ismét rendszeressé az oktatás. Ekkor felvette Szent László nevét. 1944-ben katonai kórház működött itt, a legkorszerűbb pedagógiai módszerekkel történő tanítást immár a másik épületben tartották. " ^[2]

"Az emlékmű elkészítésével keviczei Kevitzky Hugó szobrászművészt bízták meg. Úgy egyeztek meg a művésszel, hogy az emlékművet 870 pengőért készíti el. Ebből 470 pengőt készpénzben kapott, 400 pengővel tartozott a művész dr. Szegő Ferenc Budapesten élő ügyvédnek, aki Móra Ferenc osztálytársa volt annak idején Félegyházán. Ezt az ügyvédi költségtartozást engedte el Szegő Keviczkynek a szent cél érdekében, meg azért, mert behajtani úgysem tudta volna." ^[3]

Az emléktábla avatásáról részletesen olvashatunk a forrásokban.
"Móra halálát követő évben, 1935 nyarán avatták fel egykori iskolatársai a gimnázium félemeleti lépcsőfordulójában az írót ábrázoló első domborművet, melyhez azonban a város semmilyen anyagi támogatást nem nyújtott, sőt elmulasztotta azt az avatás napján megkoszorúzni is." ^[7] 139.oldal
Emlékezete:
Minden éveben megrendezik a városban a Móra-napokat.
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/mora_ferenc_emleknapok_kiskunfelegyhazan.php

---