Kenyeres Lajos 1908. január 3-án született Rákóczifalván, egy harangozó fiaként. Középiskolai tanulmányait a szolnoki Állami Főgimnáziumban végezte. Érettségi után a váci Hittudományi Főiskolára nyert felvételt. 1930-ban Vácott szentelték pappá.
"Még ötvenedik életévét sem töltötte be Kenyeres Lajos (1908-1957) atya, amikor 1957. február 28-án brutálisan meggyilkolták.
A rákóczifalvi születésű atyát 1930-ban szentelték pappá. Fiatalon több szolgálati helyen dolgozott, míg végül Tiszavárkonyba helyezte a püspök. Bátor kiállású, de nem harcos politikus volt.
Több írása jelent meg a békéről, a szabadságról.Az atya nyugodt, alkotó munkára vonatkozó, hangosan hirdetett vágya azonban többeknek szúrta a szemét. Halálát végül az a levele okozhatta, melyet a Szovjetunió akkori magyarországi nagykövetének írt az erőszakos téeszesítésekről.
Muszáj volt őt elhallgattatni…
Élete utolsó napján gyerekeknek tartott hittanórát. Miután végzett, kerékpárjával a gáton indult el hazafelé, a tisza­várkonyi plébániára. Egy kifeszített drótkötélben azonban elesett. Fel sem eszmélhetett, már hatan-heten verték. Esélye sem volt a védekezésre. Mivel nem halt meg azonnal, ezért tarkón lőtték, holttestét beásták a Tisza partjába, biciklijét bedobták a folyóba. Pár nap múlva a járművet megtalálta a gátőr, a meggyilkolt atya viszont sokáig nem került elő. Egészen pontosan egy évig. 1958. február 28-án egy martfűi halász az áradó Tiszában egy holttestre lett figyelmes. A helyi martfűi orvosnak, dr. Zentay Mártonnak szóltak, hogy a testet vizsgálja meg: vajon ki lehet az elhunyt és mi lehetett a halál oka. A doktor szerint egyértelmű volt, hogy Kenyeres Lajost meggyilkolták." ^[1]
A vértanú pap földi maradványainak méltó elhelyezésére csak fél évvel később kerülhetett sor Rákóczifalván.

---