Mezőtúron ötödikként kerestem fel, az öt Mezőtúr-járási települést érintően megvalósított Szünet-tárlat tablósorozat e településre vonatkozó tablóját, Kovács Karolina keramikus alkotását. A Mezőtúr és Vidéke, városi közéleti lap 2016. május 16-i száma 7. oldalán szereplő beszámolóban olvashatóak szerint, 2016. június 6-án helyezték ki a tablót a mezőtúri Rákóczi úti Iskolában (mai neve: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola), hogy betöltse neki szánt szerepét, nevezetesen két tanóra közti szünet időtartama alatt is megismerkedhessenek a diákok a település történetével, nevezetességeivel.^[1] A tablót jelenleg a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum őrzi, az iskolába visszakerülése a járványos időszak alakulásától függ.

A mezőtúri tabló is, a sorozat többi darabjához hasonlóan, két részből tevődik össze, egyrészt formák kialakítása, másrészt szöveges ismertetők. A 100 cm x 100 cm-es méretű alkotás középpontjába a település címerét ^[5] helyezte a keramikus, stílszerűen egy fazekas edény díszeként, s körülötte az „anno 1378” felirat látható, idézve, amikor mezővárosi rangot kapott a város Nagy Lajos királytól. Körülötte a település nevének eredetéről, történetéről és nevezetességeiről olvashatunk, a későbbiekben idézettek szerint. A jobb felső sarokban a városháza épületének tornya, a bal felső sarokban a református nagytemplom tornya. Középen fent, a református nagytemplom timpanonja, felette jobbra az első mezőtúri szélkerék ^[3], ballra a mezőtúri víztorony látható ^[2]. A tabló két szélén a szellemi kulturális örökségű mezőtúri fazekasságot szimbolizáló fazekas edények láthatóak ^[4]. A tabló területén elszórtan a jellegzetes mezőtúri díszítő virágmotívumok. A tabló alsó sávjában látható kőrakás és téglafalazat mintarésznek, a kőkorszaktól a tégláriumig, elnevezést adnám, a leírások alapján.

A tabló egyik felén olvasható leírás:
„Látnivalók, gyűjtemények.
A Túri Fazekas Múzeum a Bolváry kúriában őrzi Közép-Európa legnagyobb népi cserépedény gyűjteményét. A néprajzi anyaghoz tartozik még a Kun Zsigmond néprajzi gyűjtemény, mely az egész Kárpát-medencéből mutat be használati tárgyakat, dísztárgyakat, viseletektől a pásztorművészetig. Ugyancsak a helyi fazekas hagyományokat mutatja be, máig élő, működő műhely formájában a Badár-emlékház és műhely, Alföldi Téglárium, Draskovits kerámia-gyűjtemény. Szatócsbolt kiállítás, és városháza és annak termeiben található képzőművészeti gyűjtemények. Református nagytemplom, Újvárosi református templom, Szegedi Kis István Református Gimnázium épületei, zsinagóga, Városi Galéria, Kossuth-ház, Casino, működő fazekas műhelyek. Köztéri képzőművészeti alkotások. Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep és gyűjteménye. Peresi szivattyúház és természetismereti kiállítás. Hercegasszony kastély. A Körös holtág-rendszer.”

A tabló másik felén olvasható leírás:
„ Nevének eredete
A mező előtag, a mezővárosi rangra utal, a Túr név a várost körbefolyó, a Berettyó alsó szakaszához tartozó víz neve volt.
Története
Kiemelkedő régészeti lelet ugyan nem került elő Mezőtúron, azonban a kisebb ásatásokból lehet tudni, hogy a csiszolt kőkor óta lakott vidék volt. Első írásos említése a 13. század elejéről származik. 1378-ban Nagy Lajos királytól mezővárosi rangot kapott, mivel fekvésénél fogva egyre fontosabb kereskedő-vásározó központnak számított.
A török hódoltság idején nem pusztult el. Jelentősége tovább nőtt, a nagykunság kulturális, gazdasági központja lett. A 16. század közepétől az egyik fellegvára lett a magyar reformációnak. Kollégiuma, főgimnáziuma évszázadokon át meghatározó oktatási intézménye volt az egész Alföldnek. A nagykunsági értelmiség jelentős része ebben az iskolában végezte középfokú tanulmányait. Egykoron, jelentős tanyavilág tartozott a városhoz. Az állattartó gazdálkodás jelentőségének csökkenésével, a földművelés lett a város megélhetésének alapja. Mezőgazdasága mellett kézműipara jelentős volt. A céhes keretek között működő mesterségek közül a 19. század második felében a fazekasság emelkedett ki.”

A Szünet-tárlat tablósorozat, a 2015. évi „Járásszékhely települési önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása” című pályázatból valósult meg. A pályázat kiírója az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt. A pályázatot Mezőtúr Város Önkormányzata nyerte el, s megvalósításában a Túri Fazekas Múzeum és Kovács Karolina iparművész vett részt művészeti vezetőként és alkotóként. A kiválasztott öt mezőtúri járási település tablóját készítette el, a számára nyújtott helységtörténeti, és nevezetességi adatok alapján. A tabló jobb és bal oldali alsó sarkában megörökítésre kerültek az alkotás létrejöttének ismertető adatai. A háromszori magastűzű égetéssel időtállóvá tett, kültérre tervezett lapokból álló tabló, a gondos előkészítés és a művészi megvalósítás eredményeként sokáig tudja majd betölteni neki szánt szerepét.

---