Felsőkismartonhegy a XVIII. században önálló község volt.
Kegyura az Esterházy-család volt.
Az 1701-ben épített ferences (Hegytemplom, vagy Hegyi-templom, ahol J. Haydn hamvai ma nyugszanak) körül épült ki.
A trinanoni békediktátumig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. Felsőkismartonhegyhez tartozott az Irgalmasrendiek temploma is, amely 1739-ben épült. Néhány lexikon Kismartonhegyként említi. (Pallas…)

A település neve Nepomuki Szent János szobrának talapzatán magyarul is olvasható.
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, a gyónási titok mártírjaként tiszteljük.

A szobrot 1732-ben, J. Haydn születésének évében állították.
A templom bejárata felé néz, talapzatán az állíttatás és renoválás évszámán kívül a Krisztus király ünnepén felhangzó himnikus latin szövegű ima olvasható: „Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat”, azaz: Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz.
Szent János lábánál ujját szája elé emelő angyalt látunk, utalva a gyónási titok megőrzésére, amelyért a gyóntató papnak meg kellett halnia.
Esküjéhez élete árán is hű maradt, így azonban Ő is elmondhatja: „.. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár már rám az igazságosság koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, sőt nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik sóvárogva várják az ő eljövetelét.” ^[1]
Ezért a feje körül látható glória az aranyozott öt csillaggal, - TACUI, - (hallgattam) amelyet a képen a lebukó nap sugarai még fényesebbé tettek. „A hagyomány szerint, amikor a szent teste elmerült, öt csillag bukkant fel a vízből (ez lett János egyik attribútuma.” ^[2]
További attribútumaival: főpapi öltözetben, csipkeszegélyű karingben, hermelinpalásttal, birétummal, a korpusszal ékesített kereszttel, alatta a vértanúknak, a mennyországba való győztes megérkezőknek járó pálmaággal ábrázolta a szobrász.

---