A győri egyetem mai neve: Széchenyi István Egyetem. Különlegessége, hogy a területét sehol sem övezi kerítés, így az épületei közé teljesen szabad a bejárás és az átjárás.

Az egyetem középpontján, a kollégiumok és az oktatási épületek között van egy emlékkő. Közel van Gróf Széchenyi István bronz mellszobrához.

Az emlékkő szerint Győrben már 1809-ben is volt felsőoktatási intézmény, mert az északi oldalra tett fehér márványtáblára ezt vésték:

A Győri Királyi Akadémia
29 bátor hallgatójának
emlékezetére
akik részt vettek
a Napóleon elleni
1809-es
kismegyeri csatában.

Megyer még önálló község volt 1809. június 14-én, amikor lezajlott a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi csatája. A magyar és osztrák csapatok csaptak össze a francia haddal. A csatát győri csatának is nevezik, habár Megyert (Kismegyert) csak 1954-ben csatolták Győrhöz. A hadtörténészek szerint: "A csatában az osztrák–magyar sereg körülbelül hatezer embert vesztett, míg a franciák vesztesége háromezer főre rúgott."

Az emlékkő kőtáblájának felső részére egy ábrát véstek. Ez egy kör alakú pecsét. Körirata: + SIGILLUM ACADEMIAE REGIAE JAURINENSIS +. Azaz a Győri Királyi Akadémia pecsétje. A pecséten egy négyszer vágott pajzs van. Fölötte a korona van, amelyet egy angyal tart. A pajzs közepén két betű látható: MT.

---