Sokáig csak annyit tudtam az alkotásról, amennyi Simó Ágoston keramikus ^{[1] [2]} életrajzában olvasható: "figurális kompozíció (1957, Oroszlány, Szénbányászati Tröszt)". Szénbányászati Tröszt? Hát ez így nehéz lesz - gondoltam. Szeretem a kihívásokat, de azért vannak pillanatok, amikor elengedek egy-egy "kutatnivalót". Ez esetben is majdnem így történt....

Már régóta a listámon szerepelt, többször nekifutottam a keresésének, de mindig eredménytelenül. Pár héttel ezelőtt azonban egy régi újságcikkben - mely oroszlányi képzőművészeti alkotásokat mutat be - végül közelebb kerültem a megoldáshoz. A Szénbányászai Tröszt megnevezés jelen esetben az egykori Béke szállót takarja. Így már felgyorsultak az események. Óriási meglepetésemre és örömömre az alkotás még mindig látható.

"Mátyás király utca 2 szám alatt emelkedik a Béke Szálló színes erkélyekkel és mázas kerámiával díszített impozáns épülettömbje. ... A szálló a kiváló dolgozóké, helyet kapott benne könyvtár, olvasóterem, társalgó és ezekhez képest kicsi, de elmés kialakítású előcsarnok. Dekoratív fehér-fekete mázas rács osztja meg az amúgy is kis teret. A bejárati ajtóval szemben levő falra illesztették Simó Ágoston és Simó József színes, csillogó mázzal bevont mesehangulatú János Vitéz című kerámiáját. A kedves kerámia elé kopott székeket, asztalt és virágot tettek, ezek miatt a kerámia sem látszik és a szép kis előtér túlzsúfolttá vált." ^[3]

A szálló épülete éveken keresztül üresen állt, állaga leromlott. Az oroszlányi önkormányzat egy szegedi székhelyű társaság részére értékesítette. Az új tulajdonos több mint félmilliárd forintos beruházást hajtott végre, melynek során az épület kívül-belül megújult és korszerű munkásszállót alakítottak ki benne, melyet 2018. augusztus elején ünnepélyes keretek között avattak fel. ^{[4] [5]}

Az épület főbejáratán belépve a szemben lévő falon - közvetlenül a recepció mellett - látható a közel 150 cm magas murália. A recepción tudtak az érkezésemről, a fotózási engedélyt már korábban megkértem és azonnal pozitív választ kaptam. A portással folytatott beszélgetés folyamán egy gyermekkori emléke került felidézésre; annak idején részt vett az 50-es évek végén átadott Béke szálló avatásán, kisfiúként ott állt az alkotás mellett. Rendkívüli büszkeséggel tölti el, hogy a griffmadáron (én struccnak néztem :) ) ülő kivont kardú János vitézt ábrázoló alkotás eredeti pompájában látható, továbbá az eredeti süttői mészkő háttérburkolat is megmentésre került a felújítás során. Egyetlen apró változás történt, egy gipszkarton álmennyezet került beépítésre, mely a kard végét kicsit eltakarja.

Érdekes, hogy fenti újságcikk említi Simó József keramikus nevét is. Az ő életrajzában ^[6] ezen alkotásra vonatkozóan semmiféle bejegyzésre nem bukkantam, sőt régi adatbázisban, egyéb más újságcikkben sem. Felmerül(t) bennem a kérdés, vajon csak elírás lehet?

---