Fák és bokrok takarásában található a Pietà Fertőszéplak határában.
Látva, azonnal eszébe juthat bárkinek a sok kiváló zeneszerző által komponált Stabat Mater…, valamelyik szívet fájdító szövege és dallama.
„Mária szeretetből osztozott Fia szenvedéseiben, végigkísérte keresztre-feszítését, részt vállalt áldozatában.” ^[1]

„Gyász a lelkét meggyötörte,
Kín és bánat összetörte,
Tőrnek éle járta át,
Tőrnek éle járta át.
(…)
Látta édes egy-szülöttét,
Halálos nagy elepedtét,
Látta, hogy halálra vált,
Látta, hogy halálra vált.”

Sík Sándor fordításában olvassuk a Stabat Mater Dolorosa-, a Fájdalmas Asszonyról szóló nagyböjti éneket.

Az 1925-ben állíttatott fertőszéplaki Pietà a márványtábla felirata szerint másra is akar emlékeztetni… . Benne van az I. világháború okozta gyógyíthatatlan seb, a kommün véres eseményei után az ország elvesztése, a Trianon okozta felmérhetetlen fájdalom.

Szövege így szól:
„Isten dicsőségére és a fájdal- / mas Szűz Anya tiszteletére / emeltették a szobrot / EGYED JÁNOS / és neje / TRIBER ROZÁLIA.
Fájdalmas Szűz Anyánk kön-/yörögj örökségedért, megcson-/ kított szenvedő hazánkért./1925”

A Pietàt szignója szerint Fasching Henrik és Nagelreiter Boldizsár készítette.^[2] Az Ő nevükhöz kötődik a soproni Koronázási emlékoszlop, és a Hattyús kút is. Mindkettő szerepel a Köztérképen, de az utóbbi esetében csak a szobrász nevét találjuk a leírásban, a készítőket nem.

Krisztus kereszten hagyott leplei (máshol, például a kelénpataki Pietà-n a keresztfában maradt szegek) a feltámadásra utalnak…!

A település honlapja nem tesz említést róla.

---