Íme az ember: „Térdig vérbe könyékig könnybe, / Lefüggesztett fűvel, / Szomorkodott szűvel, / Elhervadt orcával, / Haját eleresztve, ...” (Sokféle kénokval kénoztak…”) ^[1]

A szenvedő Krisztust Pilátus ítélete után látjuk, már töviskoronával a fején, amelyről így ír Szent Máté evangélista: „Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Közben leköpdösték, fogták a nádat, s verték a fejét….” ^[2]

A falu szélén látható szobor, ahogy a sopronkeresztúriak hívják: „Zeller-kreuz” ,- 1657 óta áll itt.
Az állíttatás pontos időpontján túl tudjuk azt is, hogy a mariazelli gyalogos zarándokok jövet és menet itt pihentek meg.
A helytörténeti ismertető szerint ma már nem „zarándok-kereszt”, de üdvözli a távozókat és köszönti az érkezőket…
A négyzet alapú oszlop virág-díszes fejezettel zárul. Az oszlop közepén ma is jól olvasható a szobor német nyelvű felirata.
A közelmúltban megújították, környezete gondozott.

---