Selmecbánya, a hegyek ölelésében, azok között a völgyben, és a hegyoldalakon fekvő település. Első élményem a városban, hogy a lejtős, esőtől csúszós úton nem tudott bennünket letenni a debreceni buszsofőr, mert nem tudott megállni a mindenütt lejtős úton...
Ezek után indultunk város nézésre, és természetesen az Óvárral kezdtünk. Egy hegyi ösvényt választott az idegenvezető, hogy arra talán rövidebb. A társaság elég idős volt, tehát volt időm fotózni addig a várban, míg mindenki felért.
Aki járt már Selmecbányán, az hallotta a történetet, hogy eredetileg egy hatalmas székesegyház volt fent a magasban, és a török fenyegetés hatására bontották le a fedett hajót, és alakították át a hatalmas templomot várrá. Viszont meghagyták a tornyot, hiszen megfigyelőhelynek nagyon is alkalmas volt. Ezen a tornyon találtam egy nagyon régi címert, 1578-as dátummal. Igazából egy domborművön két címer szerepel, a bal oldali Magyarországé, abból az időből, a másik a városé.

Selmecbánya címerének magyarázata: "A városfal közepén ismét kaputorony látható, s az egész falrészen jelölték a kváderköves falazást. A tornyon megtaláljuk a felül félköríves záródású ikerablakot is, valamint ugyanott és a falon megjelennek az ún. kulcslyuk alakú lőrések, melyek már a tűzfegyverek alkalmazásának korát jelzik. Alkalmasint összefüggésben lehet ez a momentum az Óvár 1546-tól történő kialakításával, mely az 1515-ben befejezett gótikus plébániatemplom átalakítását jelentette.
A négy bányászszerszám az eredeti elrendezésben található a címerben, s a két sárkány négy-négy lábával tartja a karéjosan kivágott címerpajzsot. A két hajlított tartású, körbe komponált sárkány farka és kiöltött nyelve kereszteződik. Ez a harmonikus elrendezés hosszú időn keresztül megmaradt a selmecbányai címerben."
Ugyanezt a címert találták meg a Szent Katalin templom egykori főbejárata fölött.

---