Hollós László botanikus, mikológus 1859. június 18-án Szekszárdon született, minden valószínűség szerint Schwartzkopf, más forrás szerint Schwarzkopf Domokos ^[1], ^[4] apai nagyapa egykori családi házában, a Fő utca 146-ban (ma Széchenyi utca 59.). Gyerekkorában a Babits-ház szomszédságában, a Szt. László utcában laktak ^[6] a Kálváriával szemben, ahonnan egyenesen a Remete-kápolnáig vezetett a nem is olyan hosszú út, ahol akkor még erdők voltak. “Akkor szerettem meg magyar hazámat és a fenséges természetet” - írja. ^[1]
Iskoláit más-más városokban végezte, de nevelőtanárként is bejárta az országot. Kevesen tudták Magyarországon, hogy a maga szakmájában a világ egyik legelső, legjobb szakembere volt, azért is, mert talán a legszerényebb is, amellett, hogy a botanika egy speciális ágában búvárkodott. Egész Európát átkutatta, magyarul dolgozott.
Kecskemétről történt hazatérte után (1911. szeptember 30.) a Mátyás király utcában egy kicsinyke kétszobás házban lakott. A 46 sz. alatti ház falán ma szöveges márványtábla őrzi emlékét https://www.kozterkep.hu/mappak/megtekintes/4003#vetito=7503 .
Polgári szertartással temették el 1940. február 16-án. Vallásosságának kérdése írásaiban ellentmondásos, döntésében közrejátszhatott egy kellemetlen affér is a szekszárdi piacon.
A világhírű gombatudós gipsz mellszobra előzőleg a Béri Balogh Ádám Múzeumban volt, ahova a múzeumból származó információ szerint az 1950-es évek végén vagy az 1960-as évek elején id. Szakály Ferenc újságíró, helytörténész ajándékaként került, aki maga is írt tanulmányt Hollós Lászlóról. ^[1] Szakály 1942-1949 között a Zala Megyei Újság felelős szerkesztője volt ^[2], így kerülhetett kapcsolatba Vörös János szobrásszal.
A festett mellszobor ma az újvárosi iskola első emeletén egy lenvászonnal kárpitozott, falappal fedett, réztáblácskás posztamensen áll. A lépcsőfeljárattól egy térelválasztó takarja, melyen át csíkokban töredezik a fény. Körülötte a tudós munkásságára vonatkozó ismertetők vannak. A valamikor vele együtt érkezett gombagyűjteményt azóta máshova szállították.
A szobor enyhén kopott, a festésén itt-ott átüt a fehér gipsz. Jobb oldalán olvasható a dátum, de csak nehezen silabizálható a szignó.
Dr. Hollós László a világon másodikként találta meg a közeli Pázmány térrel szembeni dombon az egyetlen létező édes szarvasgomba példányát 1919 körül. ^[3]
Utolsó komoly munkája a Szekszárd vidékének gombái című dolgozat, mely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg 1933-ban.
Szülővárosa a 2009-es jubileumi emlékévben Szekszárd Város Díszpolgárává avatta.
Köszönettel tartozom az iskolának, amiért engedélyt kaptam a fényképezésre és a mellszobor publikálására. Külön köszönet illeti meg a kutatásokért és az önzetlen segítségért Posztós Éva tanárnőt.

---