Valahonnan tudtam ennek, ill. ezeknek az alkotásoknak a létezéséről. Talán abból a könyvből,, ami most nincs nálam https://www.kozterkep.hu/adattar/konyv/177 Hogy én hányszor lepattantam számtalan kísérlet alkalmával, hogy meggyőződjek róla, hogy egyáltalán létezik!?
Persze, többnyire nem jutottam be az egykori Híradó mozi előtere helyén ma működő kávéházba sem, de amikor mégis, konkrét válasz: nincs semmilyen kerámia. Kérdésre, esetleg benézhetnék-e a terembe, szigorú elzárkózás.
2019 közepe táján azonban fellebbent a hír, a kerámia alkotások meg vannak, a fényképekből ítélve, meg is közelíthetők – legalábbis a sajtónak. ^[1] De voltam én már sajtó! :) Sajnos, nem megfelelő időben próbálkoztam. Vajon kit kéne keresni?
Tegnap azonban utaztam (Budára) és menet közben hirtelen útvonalat módosítottam. Villamosról le, lendületes belépő, mosoly... és visszamosolyogtak! Érdeklődésemre több időpont elhangzott, mikor lehet próbát tenni. De az ötlet ötletet szül, egy kérdés hangzott el: "... mert ugye most nem is lenne alkalmas?" Jajj! "Már hogyne lenne?" (én).
Mindezt gyors párbeszéd követte egy ott ülő hölggyel, előkerült a kulcs és máris átmentünk a volt nézőtérre. És ott várt a közel egy évtizede "kísértő"két oszlop, amin sávos elrendezésben jelenetek "mesélnek" Kovács Margitra igencsak jellemző megfogalmazásban. A tematika: bal oldalon a világ, a jobb oldali oszlopon a magyar történelem eseményei kerültek ábrázolva "ahogy az egy filmhíradóban is szerepelhetne." ^[1]
Az első jelenet bal oldali felirata: "Tempora mutantur", ami I. Lothár császár híres mondására utal. Kifejtve: "Tempora mutantur, et nos mutamus in illis", vagyis "Változnak az idők, és mi is bennük {velük} változunk". ^[5]
A kis csíkokban ábrázolt "változások" (a hozzáfűzött megjegyzéseimhez a Wikipédia szócikkeit használtam):
1., Trójai faló (ókor, görög),
2., Biga (ókor, Róma),
3., Jeanne d' Arc (középkor, százéves háború),
4., Várostrom (középkor)
5., Columbus, vagyis Kolumbusz (Az újkor kezdete = Amerika felfedezése: 1492)
6., Postakocsi (személyszállító, Magyarországon 1752-től),
7., Első gőzmozdony (pari forradalom kora, 19. század eleje).
Az utolsó két kép és a terem hátsó részéről készített fotó értelmezésem szerint a középkor jelenének "kiterjesztése", harcok, ütközetek – amolyan nemzettől független megfogalmazásban.
Az alkotás születésének ideje a források szerint bizonytalan. Az Index cikke a mozi első megnyitásának idejére (1939) "voksol" ^[1], míg más felvetésben az 1959-es belső átalakítás során jöttek létre "kerámiaburkolatok" ^[2] ami alatt érthető a két műalkotás. A másik oszlop alsó részén található név és cím: Jobbágy Alabástrom üzem, Dráva utca 5. Ha igaz, a megfejtést a budapesti"távbeszélő névsor" adja. 1942-ben azonosítható az üzem a Dráva utcai címen ^[3], de 1943-ban már a Vágány u. 11-ben volt elérhető. Ebből következik, hogy 1942 előtt, vagyis 1939-ben végezhette itt a kivitelező munkát, a mozaik-csoda és/vagy háttere felrögzítését.
Itt köszönöm meg Péternek a hét eleji műlapját, nomeg azt a lendületet, amivel keres-kutat és amiből aktuálisan az erőt kaptam, így leküzdöttem az évek alatt magam előtt tolt akadályt.

---