A busójárás hagyományát a töröktől való felszabadulás után betelepített sokácok hozták magukkal. Kialakulása a monda szerint: „... megelégelve a török elnyomást, ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt – elzavarták Mohácsról a törököket, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból." Az évszázadok során beépült a magyar kultúrába is.
A busójárás 2009-ben az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára is felkerült. 2012-től hungarikumnak számít. ^[1]

Mohácson nem egy busót ábrázoló szobor áll. Én eddig 3-ról tudtam. Párom hívta fel a figyelmemet e most állított szoborcsoportra.
A szoborcsoport a „Mohács kapuja” projekt keretében létesült. A két főútvonal kereszteződésének körforgalmában áll.
„A Trischler Ferenc szobrászművész által készített alkotás egyszerre szimbolizálja Mohács sokszínű nemzetiséget, a helyi identitástudat fontosságát és megőrzését továbbá az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Busójárást, amely fontos nemzeti értéket képvisel hazánkban.
A 3 busóalak 5 féle attribútumot tart kezében (vasvella, obramenica, buzogány, kereplő és evezőlapát), melyek mind szimbolikus jelleggel bírnak." ^[2]

---