Az Udvardi és a Szabó családok síremlékét a Szent családot ábrázoló szoborcsoport díszíti. A szobrok erősen megrongálódtak, a három alak közül már csak kettő van a helyén. A Máriát ábrázoló harmadik szobor levált, letörött, külön támasztották a talapzatnak.
A talapzaton ott szerepel a készítő megnevezése (Hudetz), mégis bizonytalan, hogy kit tekinthetünk a "valódi alkotónak".
Hudetz János kőfaragó vállalkozó 1864-ben meghalt. Fia, Hudetz József, akkor mindössze hét éves volt. A vállalkozást özvegy Hudetzné vitte tovább, de a műhelyben a tényleges szobrászmunkákat egy Németországban is tapasztalatokat szerzett kőfaragómester, Lieb Ágoston végezte. Ő készítette többek között a Szombathely Fő terén álló Szentháromság oszlop szoboralakjait is. Lieb Ágoston miután feleségül vette az özvegyet, a Hudetz család tagja lett. Az 1870-es években készült és Hudetz névvel szignált síremléketet, szobrokat gyakorlatilag ő készítette. Ifjabb Hudetz József csak 1880-ban vette át az üzletet.
A Nemesbődön álló Szent család szobor feltehetőleg 1878-ban készült, akkor, amikor a műhely irányítója még Lieb Ágoston volt. Feltételethetjük, hogy a szobor Lieb Ágoston és Hudetz József közös alkotása. (Lieb Ágoston a következő évben, 1879-ben halt meg.)

Johann Hudetz (Hudetz Jámos) 1856-ban nyitotta meg szombathelyi kőfaragóműhelyét, ami haláláig, 1865-ig személyesen vezetett. Elhunyta után a vállalkozást az özvegye vitte tovább.
A korai Hudetz munkák készítőivel való problémákra már Géfin Gyula egyháztörténész is felhívta a figyelmet. Először még az 1930-as években a Szombathelyi egyházmegye története c. háromkötetes műnek a szombathelyi Szentháromság szobor készítését tárgyaló fejezéteben, majd az 1961-ben megjelent Szombathely kötetben. ^[1] A dilemma abból adódott, hogy a Szentháromság-oszlopot Hudetz János munkájának tartották, sőt még a napjainkban is így szerepel több városismertető kalauzban. Hudetz János évekkel az oszlop állítása előtt meghalt. A város 1869-ben nem Hudetz Jánossal, hanem özvegy Hudetz Jánosnéval kötött szerződést. Hudetzné megegyezett a "rivális vállalkozóval", Raffensperger Ignáccal, hogy a munkát közösen végzik el. A talapzatot Raffensperger készítette, a Szentháromságn oszlop szobrait pedig a Hudetz műhely. Géfin Gyula szerint a szobrokat a nemsokkal korábban Szombathelyre került, majd Hudetzné vállalkozásában alkalmazott szobrász, Lieb Ágoston készítette. Az alkotás elkészülte után a számlát özvegy Hudetzné állította ki, de az alkotásra Lieb és Raffensperger kőfaragó mesterjegye került. ^[2]
A következő mintegy két évtizedben érdekes helyzet állt elő. Az özvegy Hudetzné neve alatt működő kőfaragó és szobrász vállalkozás "szakmai vezetője" Lieb Ágoston volt, rajta kívül még 3 - 4 inas dolgozott a műhelyben. Az ebben az időszakban készült munkák (sírkövek) jelzése Hudetz maradt, annak ellenére, hogy azokat a gyakorlatban Lieb Ágostont készítette.
Időközben Lieb Ágoszon a Hudetz család tagjává vált. Előbb Hudetzné hugát vette feleségül, majd annak halála után, magát a munkaadóját, özvegy Hudetznét, aki a későbbiekben a Hudetz - Lieb Ágostonné nevet használta.
Lassan felnőtt Hudetz János fia, az 1857-ben született Hudetz József is, aki Lieb Ágoston keze alatt tanulta a kőfaragómesterséget.
Lieb Ágoston 1879-ben hunyt el. ^[3] Hudetz József a műhely vezetését 1880-ban vette át. ^[4]

Lieb Ágostonnak nagyon kevés azonosítható munkája maradt fenn. A finom részletekre is ügyelő alkotó volt. Életéről keveset tudunk. Szombathelyre kerülése előtt Németországban dolgozott kőfaragóként, illetve rajzmesterként. ^[5]

A nemesbődi sírban eltemetett családfő 1878-ban halt meg, a felesége 1866-ban, legidősebb gyermeke pedig 1875-ben. Feltételezhetjük, hogy a szobor is ebben az időszakban készült. Minden adat arra utal, hogy a szobrot Lieb Ágoston és Hudetz József közös munkájának tekintsük.

---