Az épületen elhelyezett tábla szerint a ház valószínűleg a XV. században épült. A nevezetes tulajdonosai közül megemlítendő Colin János (Hans Colin) építőmester, Pawlicher Tamás (Tomas Pawlicher) ^[1] és Fleischhacker György (Georg/Juraj Fleischhacker) városbírók. Colin és Pawliczer a XVI. század elején élt, Fleischhacker az 1600-as évek második felében .^[2]
A pártázat sgraffito díszei a műemléki nyilvántartás adatlapja szerint feltételezhetően az 1600-as évek második felében készültek ^[3] , tehát akkor, amikor az evangélikus vallású Fleischhacker városbíró volt a ház tulajdonosa.

A pártázatot antik díszű féloszlopok 6 mezőre osztják. A meglehetősen bonyolult rajzolatú szimmetrikus virágdíszek nem ismétlődnek, minden mezőbe más - más virág került. Eperjesen a virágdíszes pártázatoknál több fajta igény és több fajta ízlés találkozott. Egyrészt a kordivat, amely kedvelte az élettel teli, reneszánsz megoldásokat; a protestantizmus, amely kerülte a személyábrázolásokat és szívesen nyúlt a virágminták felé. Harmadrészt - ahogy Tóth Sándor fogalmazta meg a Sáros megye monográfiája 3. kötetében Néplélek és művészet címmel megjelent tanulmányában- "a népies zamat"^[4] - ezeknél a díszeknél a népművészet elemei is megjelennek.
A díszítéshez hozzátartozik a két felirat is. Itt két olyan mondatról, alapelvről van szó, amit a ház tulajdonos fontosnak tartott közölni.
"An Gottes Segen ist alles gelegen" = Minden Isten áldásának köszönhető. Német nyelvterületeken - fóleg protestáns vidékeken - ma is találkozhatunk ilyen feliratokkal lakóházakon, gazdasági épületeken, falitányéron, képeken. Tehát ebben az esetben egy polgárházon a népművészetből is ismert díszek mellett a szövegben is olyan "üzenet" jelenik meg, amely ma már a népi valásosság témaköréhez tartozik.
"CONCORDIA RES PARVÆC RESCUNT - DISCORDIA MAXIMÆ DILABUNTUR" - Az egyetértés esetén a kis dolgok nőnek, viszály esetén a nagy dolgok romba dőlnek

---