Márok csak Villány irányából közelíthető meg közúton. Vagyis zsákfalu. Az egyutcás település legvégén van az autóbusz-forduló. Az aszfaltút által körbezárt sziget közepén áll a Szentháromság-szobor.

A hatszög keresztmetszetű oszlop legfelső részén van a három isteni személy: Atya, Fiú, Szentlélek. Az atyaisten az idősebb arcú és a hosszabb szakállú, bal kezében jogar van. A fiúisten jobb kezében keresztjét tartja. Mindketten felhőtrónuson ülnek. Alattuk kis puttók fejei vannak.

Mögöttük egy fémrúdon olyan tárcsa van, amelyből minden irányba sugarak irányulnak ki. Ennek közepén van a galamb, amely jelképezi a Szentlelket.

Az oszlop felső felén növényfonat fut körbe spirálisan.

Az alsó talapzaton szobrok állnak. Egyik Szűz Máriát, Jézus anyját ábrázolja. Ez egy "Világ Királynője" ábrázolás, mivel Mária egy glóbuszon áll és lábaival egy kígyón tapos.

A háromfelé ágazó talapzaton még van három szobor.
Az egyik alatt felirat olvasható: St. Joseph, vagyis Szent József.
A másik alatti felirat: St. Rochus, vagyis Szent Rókus.
A harmadikon nem látszik felirat, mert az egész szobor vastagon fehérre van festve. Viszont jól felismerhető, hogy Szent Vendel áll itt: jobbra kampósvégű pásztorbotja, balra tarisznyája, lábánál kis báránya.

József és Rókus között és lejjebb egy trapéz alakú felületen jól látható az 1889-es évszám. Felette kétsoros felirat van. Nagyon kopott, olvashatatlan.

Dr. Temesvári Tibor 2013-ban ezt írta: "A falu végén nem „kurta kocsma”, hanem az 1889-ben emelt Szentháromságszobor áll. Ettől balra egy földesút vezet az ún. „pincesorra.” A Szentháromság szobor arról is híressé vált, hogy a kövesút csak idáig tart. Folytatásában, az ötvenes években egy csodálatos eperfás út vezetett Lippóra. Ezen az úton sokat jártunk nagyapám földjeire, no meg a Károlymajori Állami gazdaságba dolgozni. A szobor - amelyet Karl Piacsek pécsi kőfaragó épített - és amely egyébként 9 méter magas, Alexandró Gianone mester által készített kovácsoltvas kerítése övezi. … "
Piacsek Károly János (1838. szeptember 3. – 1891. augusztus 23.) kőfaragó mester Pécsett lakott és például a pécsi kálvárián is dolgozott. Rokoni kapcsolat fűzte a pécsi Gianone iparosdinasztia tagjaihoz. A Gianone családtagok között sok kőfaragó volt (Gianone Ágoston, Gianone Péter, Gianone János), de úgy látszik Gianone Sándor vasművesként dolgozott.

Az egész alkotás 1999 óta helyi védelem alatt áll.

---