Ebbe az iskolaépületbe járni minden nap érdekes kirándulás volt. Mondjuk nem kellett messzire menni, mert az iskola udvarárán épült fel a kollégium, illetve kollégiumok is. Akkor, persze nem foglalkoztunk az iskola régebbi történetével. Nem tudtuk, hogy eredetileg 1928-ban épült Leánygimnáziumnak. Országos pályázatot írtak ki az épületre 1926-ban. A pályázatot Bálint Imre, és Bedő Pál nyerték. Az iskola alapkövét 1927. március 9-én tették le. Az építkezés gyorsan haladt, pl. síneket fektettek le az iskola melletti utcán az építőanyag szállítására. A tanítás 1928. szeptember 4-én kezdődött el. 1950-ig tanultak lányok az épületben, ekkor magasépítő technikumot hoztak létre falai között. 1951-től az iskola felettes szerve a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium lett, és átalakult az intézmény mélyépítőipari technikummá. Ekkor vette fel az intézmény a Vásárhelyi Pál nevet, melyet azóta is használ. Később vízműépítők és geodéták is tanultak ott.
Érdekes módon az első emeletre tervezték a tornatermet. Ezt később dísz, illetve színházteremmé alakították (80-as években). Akkoriban, amikor középiskolásként oda jártam, a jelenlegi, az udvaron megépített tornacsarnok helyén még a gyakorlati képzést nyújtó terület volt. Ott tanultunk hidat építeni, betonozni, falazni, stb.. A több mint tíz éve feltöltött szobrokat természetesen láttam diákként, de az épületet nem nagyon nézegettem kívülről. Neobarokk stílusban készítették el az iskola épületét. Az iskola méretei tekintélyt parancsolóak. Három utca által határolt területen helyezkedik el. Mellette állt, és áll a református templom. Tanári lakások is épültek a területen, és nem csak az iskola épületében voltak kialakítva helyek a tanároknak, és családjaiknak.

"Az egyemeletes iskolaépület neobarokk stílusban épült; a közvetlenül átvett, jellemzően csak a hangsúlyos helyeken alkalmazott barokk formák a stílus klasszicizáló változatához kötődnek. A homlokzati ritmus, a nyílásarányok már inkább a funkcionális követelményeket elégítik ki, a nyílások keretezése nyugodt formaképzésű. A homlokzatot a szinteket összefogó, ión fejezetes lizénák tagolják, felettük sima főpárkánnyal. A Deák utcai főhomlokzat hangsúlyos eleme a két-két ión oszloppal szegélyezett főkapu, amely fölött a balusztrádos, kétoldalt vázával díszített erkély található. A tetőt a főkapu tengelyében kis torony, a középső három tengelyben egy-egy kerek tetőablak díszíti. "
A református templom felőli homlokzat három részre tagolódik, előtte kis kerttel, melyben az Ifjú mérnökök szobra áll. A sarki, magasabb szárny emeletén barokk motívumokkal díszített, balusztrádos erkély látható, kétoldalt kővázákkal. A középső szakasz a Deák utcai homlokzat jobb oldali szárnyához hasonló kialakítású...
"A két épületrészt összekötő kis szakasz földszintjén díszes vasrácsos ajtó, emeletén balusztrádos erkély, kétoldalt egy-egy puttóval. Az erkélyt ión fejezetes oszlopok tartják."
Sajnos, a rendelkezésre álló források nem írják le, nevezik meg a szobrász alkotók nevét. Örültem, hogy blog után a könyv is megjelent, de ez sem nevezi meg a szobrászt. Pedig ők eredeti iratok, tervek alapján írták, amit írtak...

Az iskolát a csabaiak több mint hatvan év óta, csak Vízmű-ként emlegetik. Ezért a címben használt kifejezés...

---