"A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások ke­retében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termő ­helyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserje ­fajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt. Ezért az arborétum egyik részét erdőszerűen telepítették, 2 x 2 m-es hálózatban, többszintesen, sűrűn és elegyesen. A mintegy kéthektáros egykori szántóterületen akkor 1290 faj, fajta és változat került telepítésre. A létesítés óta eltelt idő alatt teljesen záródó állományban mára 450 fa- és cserjefaj maradt az alapállományból. Az Arborétum 1988-ban 8 hektárra bővült."^[1]

Tury Elemér ^[2] (1897 Székesfehérvár-1977 Budapest) erdőmérnök, az erdészeti tudományok kandidátusa. A püspökladányi szikkísérleti telep vezetőjévé 1928. szeptember 1.-én nevezték ki, 1944-ig vezette a kutatásokat. Erdészeti Tudományos Intézetnél "Tury Elemér Ökotábor"-t neveztek el róla. ^[3]

Mellszobrát, amely az Erdészeti Tudományos Intézet bemutatóháza előtt áll 1999-ben avatták föl, Győrfi Lajos szobrászművész alkotása. Bronzból öntött mellszobor gránit talapzaton áll, életnagyságú, a tudóst kalapban ábrázolja. Elöl a név az évszám és a titulus olvasható : "Erdőmérnök a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szikkísérleti telep vezetője."

"Az alföldfásítás legtevékenyebb időszakának egyik neves alakja, a szikfásítási kutatások kiemelkedő művelője. Többgyermekes családba született, így gyakran szembe kellett néznie a történelmi események nyomán jelentkező nehéz körülményekkel. 1916-ban Vácott érettségizett. Részt vett katonaként az I. világháborúban. Erdészeti tanulmányait a Trianont követő kilátástalan helyzetben kezdte Selmecbányán 1918-ban, majd Sopronban fejezte be 1922-ben. A püspökladányi szikkísérleti telep vezetőjévé 1928. szeptember 1-jén nevezték ki."^[2]

---