A kút és a rajta látható nőalak fordulatos történetének közbenső, de igencsak fontos állomását örökíti meg ez a műlap.
Kezdetben volt az Oroszlános kút, amelyet Kasselik Fidél tervezett és a szintén általa tervezett Terézvárosi plébániatemplom elé állították fel. A kút akkor funkcionális feladatokat látott el. Később – szépítésként Hild József tervei alapján átépítették és "megkoronázták" egy nőalakkal, mégpedig Canova Béke című alkotásának másolatával, aminek eredetije Szentpétervárról ismert. Eltérés, hogy a szárnyas nőalak az oszlop helyett vesszőkötegre támaszkodva áll, lábánál egy kígyó tekereg, amit éppen eltaposni készül. ^[1] Az eredetit (ami a másolat) Bauer Mihály faragta ki mészkőből. Természetesen a források eltérnek, felmerül a harmincas évek közepe, de a Budapest Galéria adata szerint az évszám 1845. ^[2]
A fejlődés közbeszólt: a villamosvonal építése egyrészt, másrészt az időközben kiépült vízvezetékhálózat. A kút útban volt, de eredeti funkciója szerint már okafogyottá vált.
A felmerült kételyek tisztázására képzőművészeti bizottság alakult, az "ítélet": „sem művészi, sem egyházi értéke nincs". Az elhelyezéssel kapcsolatos döntés jogát a turista egyesület kapta meg, ők 1896-ban a Népligetet jelölték ki ^[1]. Az alkotást elbontották, az úton azonban a szobor összetört. A Népligetbe a kút építménye került, aminek tetejére pótlásként egy empire vázát tettek. A Béke szobra csonkán, fej nélkül, nem messze innen, de ma is látható.
Száz év (1996) elteltével a szobrot pótolták, újrafaragásával Madarassy Waltert bízták meg. Most ezt az állapotot, mondhatnám pillanatot látjuk: a Népligetben az Oroszlános kút, a rekonstruált szoborral.
Átmeneti állapot, hiszen két év múlva "továbbállt", pontosabban visszakerült kiindulási helye közelébe, most a plébániatemplom mögötti területre.

---