Katalin még mai is a leggyakoribb magyar nevek közé tartozik. Az egyház több tucat Katalin nevű szentet is ismer, közülük a népszerűségben kettő emelkedik ki, Alexandriai Szent Katalin és Sziénai Szent Katalin. E két Katalin időben egymástól több mintegy 1000 év távolságra élt.
Sziénai Katalin a XIV. századi egyháztanító leggyakoribb jelképe a liliom. Domonkos, harmad rendi ruhát visel. Névünnepe április 29-én van.
Alexandriai Szent Katalin a III. - IV. században élt. A legenda szerint hercegnő volt. A IV. század elején - a keresztényüldözések idején - a hitéért halt vértanú halált. Leggyakoribb jelképei: a hercegi korona, a kerék, amivel kínozták és a kard, amivel fejét vették. Az ő ünnepe november 25-re esik.
Egervárnak a XIV. században már volt temploma, de ez a régi épület még Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Alexandria Szent Katalin, mint új patronus csak a reformációt követően, a XVII. században bukkan fel. 1749 és 1457 között -Széchenyi Ignác kegyurasága idején- a templomot átépítették. ^[1], ^[2] Ezt az időszakot idézi föl a nyugati homlokzat, valószínűleg az Alexandria Szent Katalin-szobor is akkor került a helyére.

Szent Katalint itt az övére csatolt karddal látjuk. A kard valóban kapcsolódik az élettörténetéhez. Azzal vágták le a fejét. A szent XVI. század eleji verses legendája így emlékezik meg a dologról.

"Azonba nyakát lehajtá,
A nyakvágó hogy ezt látá,
Egy vágással úgy legyénté,
Hogy ez világból kivégezé.

Holott két csoda jelenék:
Elő, mert hogy fejét vevék,
Vér nem jára ő nyakából,
De tej folya derekából,

...." ^[3]

---