2014-ben, miközben autóztunk Debrecenből Nagybányára, végig az útikönyvet olvasgattam. Abban láttam meg azt a leírást, ami arra késztetett, hogy sétáljunk el az egykori Klastromrétre, ahol a Nagybányai Festőiskola alkotói festették a képeiket. Szerencsénk volt, éppen a városnapon, június első hétvégéjén mentünk, és meg tudtuk nézni előtte a múzeumot is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyb%C3%A1nyai_m%C5%B1v%C3%A9sztelep
A helyet akár kultikus helyként is fel lehet fogni, már ami a magyar képzőművészetben betöltött szerepét illeti. Ezért is kaptam fel a fejem az útikönyv ezen soraira: "Az egykor érintetlen természeti szépségű Klastrom-rét határát ma a román katona emlékműve jelzi. A monumentális beton emlékmű előtt éveken át még a legnagyobb téli fagyban is gyakran lehetett látni miséző görög katolikusokat, akik így fejezték ki tiltakozásukat az ellen, hogy az 1948-as erőszakos egyházegyesítéskor elvett templomaikat nagyon lassan és csak részben kapták vissza az ortodox egyháztól."
Az úti leírások némelyike azt írja, hogy a Klastromréten van a nagybányai skanzen, de ez nem igaz. A rét fölötti domboldalon láthatóak a népi építészet remekei. A réten, először kisebb, majd nagyobb sportlétesítmények, és strand épült 1920 után...

Találtam egy nagyon érdekes doktori értekezést.
Henning Anna Imola írta a Szent István Egyetem doktori iskolájában: A TÁJ ÉS A VÁROSI SZABADTEREK SZEREPE NAGYBÁNYA FESTŐVÁROS FEJLŐDÉSÉBEN címmel, 2018-ban. Ebből egy idézet a területről: "A Klastromrét sem kerülte el a beépítést: 1950-es évek derekán felavatták a városi sportpályát, később mellé építik a városi strandot. Szintén az ötvenes évek végén felépítik a nyári színházat, mely a város éghajlata miatt használhatatlan, így néprajzi múzeumot alakítottak ki benne. Az
1980-as évek közepén készített városépítészeti terv mutatja, hogy a Klastrommező egységét további utakkal szabták fel. 1959-ben a jégpályával szemben levő, a látvány szempontjából a Klastromréttel egységet alkotó területen leleplezik a hatalmas Román Katona Emlékművét. Az egykori festői mezőt teljes képzavar jellemzi. "
A dolgozatban szerepelt egy számomra megdöbbentő adat is: kutatások igazolják, hogy a nagybányai festőiskola évei, működése alatt, közel 100 ezer festmény született erről az egykori rétről...

A lengyel származású, de román szobrász emlékműve valóban hatalmas. Közelről, még félelmetesnek is mondanám. A szoboralakok legalább kétszeres életnagyságúak. Mégis lefotóztam, és nem képzőművészeti szépsége és jelentősége miatt töltöm föl, hanem elrettentésként. Mit is csináltak szomszédaink az ötvenes évek végén az egykori magyar területekkel; hogyan, milyen módszerekkel rombolták, akár a természeti környezetet is...
A doktori értekezés egy fantasztikus olvasmány – csak ajánlani tudom annak, aki egy kicsit is érdeklődő.
Azt hiszem, az emlékműről a képek sokat beszélnek.

---