Az epejesi görögkatolikus püspökség 1818-ban alakult meg. ^[1] A püspöki palotát az egyházmegye második püspöke, Gaganecz József építette fel V. Ferdinánd támogatásával. ^[2] A klasszicista stílusú épület oromzatára Gaganecz püspöki címere és az "ŐFELS. V. FERDINÁND MAGYAR KIR. KEGYESSÉGÉBŐL KÉSZÜLT 1848" felirat került.
Gaganecz 1793-ban született a ruszinok által lakott Sáros megyei Felsőtarócon (Vyšný Tvarožec). Felsőfokú tanulmányait Nagyváradon és Nagyszombatban végezte. 1816-ban szentelték pappá. 1842-ben nevezték ki eperjesi püspöknek. 1845-ben fogott hozzá a püspöki palota építésének, előtte csak két kis szobája volt. Az építkezés 1848-ban fejeződött be. Segítette a Magyarországon élő ruszinok kulturális törekvéseit. Politikai tekintetben mindvégig Habsburg hű maradt. ^[3] Ennek ellenére támogatta az aradi vértanúk emlékművének elkészítését is. (A magyarországi püspököket tekintve a támogatás -akkor is, ha az csupán jelképes összegű volt - szinte kivételes esetnek számított.)^[4] 1875-ben hunyt el Eperjesen.
A római katolikus és a görögkatolikus egyház tisztségviselői - rangjuktól függően - címert viselhetnek. A címer nem kötelező, a megalkotását egyházi előírások szabályozzák. A görögkatolikus egyházban a címeralkotás szabályai az utóbbi 100 - 150 évben alakultak ki. Pl. Ma már előírásnak számít, hogy a címerpajzsot címersátorban kell elhelyezni, a püspöki kalap helyett pedig püspöki korona kerül a címerbe. ^[5]
Gaganecz József püspöki címere átmenetinek számít. Már megjelennek benne a görögkatolikus motívumok (pl. a püspöki korona), de még a római katolikus címerek előírásaihoz alkalmazkodik.

(Gaganecz József családneve előfordul Gaganetz, illetve Gaganec formában is. Én a leggyakrabban használt Gaganecz írásmódhoz alkalmazkodtam.)

---