Többször írtam már le, így most nem fogom, hogyan is találtam rá a Csillaghegyi strandon egy sorozat gyermekeket ábrázoló szoborra, akik mindegyike valamilyen állathoz kötődik. A történet 2012-től indult és több lépésben kerekedett, amíg nem csak gyanítottam hasonlóságot, hanem megtaláltam a kapcsolatot – legalábbis több esetben – máshol elhelyezett szobrokkal, így nem egynek alkotója is meg lett. Ez a kezdetekkor kilátástalannak tűnt. Mindez részleteiben, folyamatában is olvasható a kapcsolt lapok némelyikén.
Furcsa dolog ez a szobrokkal, az ember az évek múlásával, a felfedezések sorozatában úgy érzi "nyiladozik az elméje", hiszen sok minden szem előtt volt már régen, de mégis egyre több dolgot lehet tudni. Így van ez ezzel a szoborral is, aminek "eredetije" a Gellért fürdőben látható – méghozzá párban, kiegészítendő a nagy szökőkút környezetét. És ahogy akkor egy műlapra kerültek a két oldalt elhelyezett, párban faragott gyerkőcök, most külön, mert minden hasonlóság ellenére eltérést mutat a vásott kölykök vásottabbika kezében lévő állat: itt galamb (talán a veszekedés tárgya). Innentől nézve a jelenet ismert, már leírtam a kapcsolt lapon – éppen csak egy hal a harc tétje.
Nézzük a fonákját. Szokták mondani, ha gyermek vagy kutya a szereplője egy jelenetnek, ott a "nézőt" csúful meg akarják fogni, vezetni, de hiszen, ez harc a népszerűségért, ha szobor, akkor zsáner! Hmmm.
"Teles Ede azt a szigorúan differenciálódott plasztikát képviseli, amely nemcsak az irodalmi tartalmat operálta ki magából, hanem a festőművészettől is élesen és teljes határozottsággal különvált. Kizárólag azokat a hatásokat analizálja egész művészetében, amelyeket a formák egymáshoz való viszonya a lélekben kivált s közvetítő szerepét a Természet s a művésznél kevésbbé fogékony publikum között úgy értelmezi, hogy neki a formák titokzatos nyelvét kell lefordítania a laikusok számára..." ^[1]

---