Csépa ^[1] kisközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, régen szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság.

A csépai piactéren (Mária-tér) állt a szobor eredetileg, később került a mai helyére a templomkertbe, ezt egy régi fotón lehet látni, mely 1910-ben készült. A faluban nagy volt a Mária-kultusz, minden katolikus család otthonában tartottak kisebb-nagyobb szobrokat, melyeket zarándokaltokon és búcsúkban szereztek be a hívő asszonyok. ^[2]

Ezt a szobrot is egy gazdag csépai család nő tagja ajánlotta fel a katolikus közösségnek, és nem véletlen a helyszín sem, a legforgalmasabb hely a piactér, közel a templom, és a szentháromság szobor.

A szobor kovácsoltvas kerítéssel körbevett, két oldalán szép kandeláberek állnak. Lépcsőzetes talapzaton áll Mária ^[4] klasszikus alakja. Mezítláb felhőkön lépdel a mennyekbe. Vállán könnyű lepel, kezét mellén összekulcsolja az égre néz. A posztamens elején a következő szöveg olvasható, alig látható.

A felirat: "Emeltette özv. Hamar Józsefné született Veres Mária 1889-ik évében"

"Mária mennybevétele: Mária földi életének befejezése után testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe, föltámadt Fia dicsőségébe. A testével-lelkével együtt kifejezés a teljes üdvösséget hangsúlyozza."

" A csépaiak leggyakrabban a kunszentmártoni kereszthez csatlakozva, s nem önálló búcsús csapattal jutottak el a radnai
Máriához. Több csépai család birtokában van olyan kegykép, szobor, ima és énekeskönyv, amelyet az őseik Radnáról hoztak."

---