Gyula fürdőváros, a múlt század hetvenes éveiben sokan utaztak ide a finom gyógyvíz jótékony hatásai miatt. Ekkor épült a SZOT MEDOSz Gyógyüdülő ^[1] melyben több száz vendég pihenhetett egyszerre. Az egykoron nagyon népszerű szállóba szakszervezeti beutalóval érkező vendégek, első pillantásra ezt az alkotást látták meg a falon, mikor beléptek az aulába. Személyesen is láttam az intarziát 1981 nyarán egy esküvő alkalmával.

Óvári László festőművész faintarziája, egy teljes falat beborított. Kellemes földszíneivel, mozgalmas képi világával magára vonzotta a figyelmet. Közepén egy fiatal pár, derék tájon átölelik egymást, a nő hosszú haja vállára omlik, karjait keresztbe rakja maga előtt. Az arcuk felemás mozaikszerű színes fából lett kirakva. A forrásban olvasható, hogy a művész többféle színű, vastagságú, tónusú fát használt az alkotáshoz. A bal oldalon alul egy tollait széttáró páva áll, felette több kiesebb páva is látható, fenn és középen a hold és a nap szimbolikája tűnik fel. Alul mintha a víz hullámzana, felette nagyméretű virágok, szirmok láthatók. A sarokban egy fehér madár repül ki a képből. Az alkotás szögletes és gömbölyded formák variációja. Az egész alkotás egy, fából készült keretbe volt foglalva és így rögzült a falon.

Sajnos ez a mű is az enyészet martalékává vált, 2006-ban lebontották, (több más itt is látható mozaikkal együtt) amikor a szállodát privatizálták és teljesen átépítették. Jelenleg Erkel Hotel néven üzemel. Azóta semmit nem lehet tudni róla valószínű, hogy megsemmisült. Érdeklődtem a helyi múzeum munkatársainál, sikertelenül, nincs a leltárban.
Sajnos igazán jó minőségű fotó sem maradt fel az alkotásról, csak a régi képeslapokon tűnik fel. ^[4]

"A Kiss István tervezte SZOT Gyógyüdülő aulájának oldalfalát díszíti Gyulán Óvári László faintarziája. Az átírt természeti formákkal érvelő monumentális méretű alkotás 1970-ben készült, s vállalása nem kevesebb, mint az, hogy az ünnepi látványként ható vörös téglavár közelében festői fokozással rendezze a gyógyszálló belső terét." ^[2]

" A formarend változatosságát és a tónusárnyalatokat a festő a habos kőris, juharfa, diógyökér lilától mélybarnáig terjedő színvonulatával biztosítja, a szó legigazibb értelmében itt fával fest." ^[2]

Óvári László emlékezete: ^[3]

---