A Sugár út (Andrássy út) kiépülése után, 1882-ben egy igazi palota épült fel reneszánsz stílusban, Schmahl Henrik tervei alapján. Építtetőjének Gschwindt Mihálynak az élelmiszeriparban, ezen belül is részben a szeszgyártásban voltak érdekeltségei. Ezen felül ismert volt arról is, pártolta a művészeteket. Erről tanúskodik, ő rendelte Izsó Miklóstól a híres Búsuló Juhász című szobrát, amiből az is kitűnik, hogy a népies vonal vonzotta.
A palota picinyke udvarára így kerülhetett az ugyancsak népies megfogalmazású Halászlány-kút, amire az építész adta a megbízást Strobl Alajosnak. A kútszobor carrarai márványból készült, karaktere a népéletre utal. ^[1]
Strobl munkásságát Henszlmann Lilla összegezte könyvében. Ebben így ír az alkotásról, amit jórészt Vizy is idéz: "A Halászlány-szobor ékes bizonyítéka Strobl típusteremtő készségének. Az egészséges, szép serdülő parasztleány vállán halászháló, kezében halat visz. Alakja, arca nemesen egyszerű, tiszta, magabiztos lénye semmi hasonlóságot nem mutat kora népszínműveiben szereplő szentimentális, hamis népi karikatúráival. (...) Az alkotást az érzések melegsége, a természetes mozgás, a valóság részleteiben való elmélyedt gyönyörködtetés, az emberséges tartalomtól telített fölfogás határozza meg..."^[1][2]
A szűkös udvar lehet az oka, hogy felmerült a kút elszállításának gondolata, Másrészt pl. Lyka Károly Budapest szobrai c. könyvében kifejezetten köztérre történő elhelyezését "szorgalmazza". ^[1] Érdekes, hogy – míg a könyv 1955-ben jelent meg (és Vizy, mint "más forrás"-ból származó hírt veti fel) – a Halászlány-kút bizonyítottan már ebben az évben a március 15-e téren megjelent, méghozzá az Erzsébet királyné szobra által "elhagyott" gloriett védelmében. Ez azonban egy újabb műlap tárgya.
Megjegyzendő viszont, hogy az "új kor" bekövetkezte utáni minden kapcsolódó írás úgy tudja, hogy a térre csak a szobor került, a kút viszont mégis látható a Fortepan képén: http://www.fortepan.hu/_photo/display/117509.jpg

---