Az alkotás a Halász Antal építész tervei alapján épült Arany János-házcsoport Böszörményi úti nagyméretű bérházát díszíti. A bal oldali bejártnál a kétalakos kompozíción Toldit alakja látható szerelmével, Rozgonyi Piroskával, amit Csicsátka Ottokár szobrászművész készített. A felállítás éve nem ismert, de a 30-as évek legvégén, vagy a 40-es évek legelején lehetett, mert egy kis cikkből kiderül, hogy 37-végén parcellázták a telket.

"Páratlan budai telkek!
Böszörményi-út 19. alatti új parcellázás egészséges, szépfekvésű, nagyjövőjű (bérház-, bérvilla-, villa-) telkeiből még néhány olcsón kapható. Az útépítés, összes közművek létesítése folyamatban! Házépítések megkezdődtek! ^[1]

Sajnos a ház tatarozásakor az alkotás is kapott a festékből, így elég igénytelenül néz ki.

"Hogyan került Arany János a Hollósy Simon utcába?

A Böszörményi úton sétálva a 19/a és a 19/c házak homlokzatán Arany János Toldi című munkájából tűnnek fel részletek domborműveken. Az egyiken Toldi Miklós szerelmével, Rozgonyi Piroskával látható, a másikon éppen a farkasokkal harcol. Biztosan többeknek eszébe jutott már, vajon miért épp itt kaptak helyet ezek az alkotások. Ráadásul a háztömb ellentétes oldalán, a Hollósy Simon utca 12-es számú ház falán egy nagyméretű, teljes alakos, Arany Jánost ábrázoló dombormű látható.
A történeti forrásokban kutakodva nyomát sem találni annak, hogy a híres költő megfordult volna a XII. kerület területén, valami tudatosságnak mégis kellett lennie az alkotások elhelyezésében. A rejtély megfejtésében Szombathy Viktor író volt segítségünkre, aki a Hegyvidéken, a Magyar jakobinusok terén élt hosszú évtizedekig. Az ő egyik írásában bukkantunk rá az Arany János-emlékek magyarázatára.
Szombathy Viktor a hetvenes években találkozott egy idős hölggyel, Csernay Lászlónéval, aki az első lakók között, az 1930-as években költözött be a Hollósy Simon (akkoriban: Bernáth Géza) utca 12. alatti házba. (Bernáth Géza 1845–1932 között élt, a Királyi Kúria másodelnöke, államtitkár volt. Hollósy Simon [1857–1919] híres impresszionista festőművész, a nagybányai festőiskola megalapítója.) Az utca képe a harmincas évek óta nem változott: térré szélesedő, árnyas park található benne, ahol játszóteret alakítottak ki. A kis teret két-, háromemeletes családi házak és társasházak szegélyezik. ^[1]
Az író a következőket tudta meg a hölgytől: Halász Antal tervező-építészmérnök a Németh és Mérő kivitelező céggel együtt nemcsak egy sor családi házat épített itt, hanem néhány nagyméretű bérházat is a Böszörményi úton. Ugyancsak a nevükhöz fűződik a Hollósy Simon utca 12-es számú ház, amely a már korábban elkészült Böszörményi úti házak „mögött” állt. Az építőknek az a kedves ötletük támadt, hogy az épületeket közös, költői névvel kellene illetni. Így született meg az Arany János-házcsoport.
Az elnevezés tehát ötletszerű volt, a Böszörményi úti épületekre pedig felkerültek a Toldiból vett jelenetek, a Hollósy Simon utcai ház falára az Arany János-dombormű. A második világháborút szerencsésen átvészelte valamennyi épületdísz. Ha arrafelé sétálunk, érdemes kicsit megállni és kutakodni, mert magasan, néhol a fák lombjaitól takarva találhatók a műalkotások.
További érdekesség, hogy a Hollósy Simon utca többi épületcsoportjának is külön nevet akartak adni. A tervek szerint az utca északnyugati házai kerültek volna sorra, és azok Zrínyi Miklós nevét kapják – ha a világháború el nem mossa ezeket a törekvéseket." ^[2]

---