Lehosit Kajetán ferencesrendi szerzetes, Majsajakabszállás ^[2] (ez egyesített Kunszállás előd települése) "templomépítő" lelkipásztora 1884-tól 1914-ben bekövetkezett haláláig. ^[1]

Kunszállás önálló községgé válásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen avatták fel, a faluház oldalán a domborművet.
A helytörténeti múzeum külső falán látható, Polyák Ferenc fafaragó alkotása. A dombormű 50 X 100 cm méretű egy darab fából faragott. A Kajetán atyát egyszerű csuhában derekán zsinórral átkötve, saruban, kezében áldozó kehellyel ábrázolja a művész. A dombormű alatt kis fatáblán a vésett név olvasható. A fa sötétbarna páccal volt beitatva, mely mára már megkopott repedezik. A benőtt bokrok miatt nehéz fotózni.

"A pusztán a török dúlás után letelepültek és a későbbiekben ideköltözők is római katolikusok, mélyen vallásos emberek voltak. Az egyházszervezés és a hitélet Pater Lehosit Kajetán ferences nevéhez kötődik, aki 30 évig volt Kunszállás és a környék lelkipásztora. Ő indította el a gyűjtést a templomépítésre 1892-ben. Még I. Ferenc József is küldött 100 forintot az első pusztai templom építéséhez. Suszter püspök tízezer forintot adott. A hívek fuvarral és kétkezi munkával tudtak segíteni. Száznyolcvanezer téglát helyben égettek ki és az ehhez szükséges szalmát is ők adták össze. Szorgalmuknak és lelkipásztoruknak köszönhetően a templom egy év alatt épült fel. 1896. július 19-én Agócs János félegyházi apátplébános, hatezer hívő jelenlétében szentelte fel."

"Önálló községgé válásának 50. évfordulóját ünnepelte a hét végén Kunszállás. A rendezvény díszvendége Göncz Árpád, a Magyar, Köztársaság elnöke volt. Felvételünk akkor készült, amikor az államelnök megtekintette az iskolában rendezett kiállítást." ^[3]
"A kunszállási ünnepi program szombaton reggel, a félegyházi mazsorettek bemutatójával kezdődött, majd a falumúzeum átadásával és Lehosit Kajetán, valamint dr. Gyöngyösi Mátyás fából faragott domborműveinek a felavatásával folytatódott." ^[3]

---