A budapesti igazságügyi palota épületét 1986. május 1-én adták át rendeltetésének. Tervezője, Hausszman Alajos a tervezéskor elsődlegesen azt tartotta szem előtt, hogy éppen az Országház állt az épülettel szemben, amelynek jellemzően "merőleges és fölfelé törekvő tagozatokkal szemben a vízszintes vonalat kellett érvényesíteni..:" Az építész fontosnak tartotta a társművészetek bevonását a palota teljes képének kialakításába ^[1] – ld. a kapcsolt lapokat.
Az épületbe lépve a szemközti falat uralta Justitia (korabeli írásmóddal Justicia) szobra, ill. az őt övező kompozíció. Justitia, az igazság Istennőjének alakja emeletnyi "talapzaton" elhelyezett trónuson ült. A csodálatot csak fokozza, ha tudjuk, egy márvány tömbből faragták ki Carrarában ^[1][3]. Justitia rendelkezett a neki járó attribútumokkal: egyik kezében a földre szúrva egy pallost, másikban az igazság mérlegét tartotta, míg bal karja alatt egy hatalmas törvénykönyv pihent megtámasztva. Fején diadém, egyenes testtartással ült márvány trónusán. Tekintete önérzetes – szembefordul a hagyományos ábrázolással, hiszen az istenség szemét "klasszikus" esetben kendővel fedik el. Öltözéke antik jellegű, köpenyét ölében tartja. ^[2] Fontos adalék: eredetileg talapzatához Senyei Károly két női alakot készített, akik a magyar címert fogták közre.
Hauszmann leírása szerint Stróbl „egy fiatal, szép, a szűziesség benyomását keltő ülő női alakot mintázott egyszerű, keresetlen mozgással, melynek ruházata széles kezeléssel simul testéhez”. ^[1] Ezt azonban természetesen ki-ki máshogy látja. Az öntudatos, szigorú tekintet éppen hogy ellentmond ennek, testtartása, a kezében tartott pallos ugyancsak jóval keményebbnek mutatja az istennőt.
Budapest ostromakor a palotában különösebb kár nem keletkezett, az impozáns szobor nem sérült meg. Az ezt követő időkben azonban "megindult az igazságügyi szervek leépítése, mivel a kor ideológiája szerint az állam egyre kisebb szerepet játszik a társadalom igazgatásában, csökken a jogi szabályozás szerepe." A Kúria szerepét a Legfelsőbb Bíróság vette át, ami többször költözött. A legfelsőbb bírói szervezet ma is a Markó utcában működik (neve 2012 óta újból Kúria), itt látható 1983 óta Justitia szobra, mint ahogy a tervek szerint a Kúriával együtt tovább költözik – vissza eredeti helyszínére.
Időközben azonban nagy utat tett meg, sok változáson ment át. A palota funkciójának változásával a szobornak költöznie kellett. Talapzatától és a két mellékalaktól megfosztották, egy raktárba került. Ezt követően a Károlyi-palota udvarán tárolták – ott a mellékalakokkal együtt. Az idők folyamán elveszítette koronáját, pallosát, a mérleget... az igazság képviseletének összes attribútumát. A 70-es években – felújítást követően – a Thököly út és Hungária körút kereszteződésénél lévő Pest megyei Bíróság épületéhez szállították. A szabad ég alatt töltött évek erősen megviselték a palota enteriőrjébe tervezett márvány alkotást. 1983-ban került mai helyére, de a Szoborsorsok című Prohászka-könyv megjelenése évében (1994) még mindig hiányzott fejéről a diadém, és a mérleg is bal kezéből – idézi a BpFelfedező blogja ^[3] Ugyanitt olvasható, hogy bejelentették, régi-új helyén elfoglalhatja helyét Justitia is, amit egy óriási, a szobrot ábrázoló molinó jelképes felavatásával "pecsételtek meg". Kép erről: https://m.blog.hu/bp/bpfelfedezo/image/forras_mt_neprajzi2.jpg (ahol nem látom a két mellékalakot, az alkotást körbevevő kompozíciót).
A projekt pillanatnyi állapotát nem tudom naprakészen ismertetni. Találtam cikket, ami szerint a Kúria épületén jelenleg osztozó Legfőbb Ügyészség (is) költözik a palotába. 2019-es tudósítás szerint ez már idejétmúlt, így a már bezárt Néprajzi múzeum helyére csak a Kúria költözne. Ezzel kapcsolatban azonban gondok adódtak, az elmúlt évben folyó kapcsolódó pereskedés még nem ért a végére... mindez viszont már nem a műlap tárgya.

---