Sopronnyék, ma Neckenmarkt a trianoni békediktátum következtében került Ausztriához.
„Magyarország területe a világháború előtt 325. 000 km2 volt – ebből Trianon elvett 232. 000 km2-t. A trianoni békeszerződés elvette az ország területének kerek háromnegyed részét.” ^[1]
Az 1920. évi népszámlálás szerint az Ausztriához csatolt, 3965 négyzetkilométer nagyságú területen 294 849 lakos élt. ^[2]

A Templomtéren álló Szentháromság-oszlopot 1681-ben állíttatta Dusich Mátyás nyéki plébános. (Mathias Dusich)^[3]
Az égbe törő nyolc méter magas oszlop szőlőindás és kékszőlőfürtökkel díszített.
Talapzatának felirata latin nyelvű.

A talapzat párkányán négy szent egészalakos szobrát látjuk:
-Szent Rozália, - un „pestis-szent”. Járványos betegségek esetén folyamodnak közbenjárásáért. Palermó védőszentje.
-Szent Sebestyén,- vértanúhalált halt. A Segítőszentek egyike, akihez pestis és járványok idején fohászkodnak.
-Nagy Szent Gergely pápa, egyháztanító, fején pápai koronával, kezében könyvvel. Patronátusa alá tartoznak az énekesek, kórusiskolák, zenészek, kőművesek, gombkötők, paszomántosok.
-Szent Barbara / Borbála – hitéért halt mártírhalált. A harangok és a harangöntők védőszentje, de védőszentjüknek tekintik a hegymászók, és a bányászok is. A közelben található az egykor bányászok lakta Brennbergbánya.

A korinthoszi fejezetű oszlop tetején a Szentháromság szoborcsoportja a kegyelem trónusán látható. (Gnadenstuhl)^[4]
Az Atyaisten szakállasan, fején tiarával ábrázolt. A Megváltó a keresztfán, melyet az Atya a kezében tart, lábuk alatt a Szentlelket szimbolizáló galamb.

Az osztrák forrás Szent Orbánt (Urban) véli látni a talapzaton, véleményem szerint ez téves azonosítás.

---