Németmárok és Hercegszentmárton (Marótszentmárton) településeket 1950-ben egyesítették Márok néven. Az egykori Németmárok római katolikus temploma 1793-ban épült. A főutcán, a Kossuth Lajos utca és a József Attila utca találkozásánál áll.
A szabadon bejárható templomkertet kerítés határolja a két utca felé, azaz az északkeleti és a délkeleti telekhatáron.

A kerítés vonalában kis téglaépítmények vannak. Szám szerint 14 darab. Az utcai oldalon csak a házikóalak látszik, teli téglasorokkal és felül ferde tetővel. A belső oldalon viszont kis falfülkék is vannak, és azok mindegyikében egy domborműves jelenet. Azok száma is 14.
A keresztút 14 állomását láthatjuk. A stációk előírásszerűen a következők:

I. stáció: Pilátus halálra ítéli Jézust.
II. stáció: Jézus vállára veszi a keresztet.
III. stáció: Jézus először esik el a kereszt súlya alatt.
IV. stáció: Jézus szent anyjával találkozik.
V. stáció:Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet.
VI. stáció: Veronika kendőt nyújt Jézusnak.
VII. stáció: Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt.
VIII. stáció: Jézus szól a síró asszonyoknak.
IX. stáció: Jézus harmadszor esik el a kereszttel.
X. stáció: Jézust megfosztják ruháitól.
XI. stáció: Jézust keresztre szegezik.
XII. stáció: Jézus meghal a kereszten.
XIII. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik.
XIV. stáció: Jézust sziklasírba temetik.

Ezeket látjuk itt sorban. Felirat nincsen, de a számozásuk megvan: római számokkal a domborművek alatt.

A fülkék kicsit pókhálósak, de a színezett és aprólékosan kidolgozott domborművek nagyrészt épek (10 stációban 5, további 4 stációban 6 emberi alak van, így a kis alakok száma 74 összesen. Ebből 57 épségben van, ami 77 %. Hiányzik Cirenei Simon bal lába. 16 alaknak "csak" a feje hiányzik. Így ez tudatos rongálás eredménye. A rongáló különösen a római katonákra haragudhatott, mert 11 katona fejét törte le). A szobrocskák mögötti síkra jeruzsálemi látképeket festettek. A színek már fakultak. A római számok egy-két eleme hiányzik, de a jelenetsor szemlélését ez nem befolyásolja.

A keresztút egyes vélemények szerint a templom 1793-as építésével egyidős, én ezt nem tartom valószínűnek. Valamivel hihetőbb az 1915-ös évszám. Ha egyáltalán erre vonatkozik Széna Béla: Márok című könyvében szereplő sor: "1915. Elkészült a kálváriadomb Franciska Wéber jóvoltából." Egyelőre nem írnék évszámot.

---