Gabay Sándor alkotásait kerestem meg a „Nemzeti nagylétünk nagy temetői” c. könyv alapján. Így találtam meg Bayer Béla (1856-1925) okleveles mérnök, az Országház műszaki főtanácsosa és főigazgatója síremlékét a Fiumei úti sírkert 39/1-1-1 sírhelyén, a parcella szélén. Egy hatalmas kőkereszt előtt álló életnagyságú Jézus szobor már messziről látható. A kőkereszt vízszintes keresztszárán Bayer-család feliratot olvashatunk, a kereszt függőleges oszlopának alsó fele kiszélesedik, vélhetően részben esztétikai, részben statikai szerepet szánva neki. Jézus a karjait kissé előre emeli, tekintete a földre néz, feje enyhén ballra fordul. Ruházata a Jézus-ábrázolásokon elterjedt bő ujjú ing. A ruházat mellkasi részén kis bevágás látható. Jézus alakjának bal lába egy kicsit előbbre lép. Gabay Sándor több Jézus szobrot készített, de megfigyelhető, hogy mindegyiken van néhány, az alkotását egyedivé tevő részlet.

A síremlék talapzata hármas tagolású. A nagyobbik középső, magasabb részen, melyen a szobor áll, eredetileg a sírvers volt olvasható, de annyira eltömődtek a betűk bevésett vonalai, hogy csak egy-egy betűt lehet kivenni. A sírverset a „Nemzeti nagylétünk nagy temetője” c. könyvben megtalálhatjuk, így szól: „Benned szerettünk mindent, / benned vesztettünk mindent. / Életünk üdvösségét gyászoljuk benned, / mert eszményképe voltál a legnemesebbnek.” /Bayer Béláné/. Talán néhány éve még jobban látható volt.

A két szélső kőtömbön egy-egy lapos kőtál. Ezen tömbök elülső oldalán szerepelnek a sírfeliratok. Sajnos ezek is nagyon nehezen olvashatóak, de azért kivehető, hogy a szobor jobb oldalán Bayer Béla, alatta talán, az országház műszaki főigazgatója felirat, ez alatt kivehetetlen évszám, majd a Bayer Elemér (fia) felirat van. A szobor bal oldalán Bayer Béláné, Wolff Karola, s kivehetetlen évszám felirat.

A síremlék sírfeliratából, özvegye és fia, iránta megnyilvánult végtelen szeretetéből következtethetően, a síremléket Bayer Béla halála utáni évben, 1926-1929 években készíttethette özvegye.

Bayer Béla 1856-ban született Zsombolyán. Szüleit korán elveszítve, a karlsruhei egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, kitüntetéssel. 1879-ben, a szegedi nagy árvíz évében tért vissza Magyarországra, s jelentkezett Szeged újra felépítésének munkálataira az azt irányító Lechner Lajosnál, aki a képzett és gátépítésben járatos fiatal mérnököt a rakpartépítési munkálatok vezetésére osztotta be. Munkabírása, fáradtságot nem ismerő lelkesedése legendás alakká tették. 1886-ban, mikor befejeződtek a szegedi rakpartépítési és szabályozási munkálatok, teljesítménye alapján a budapesti magyar királyi folyammérnöki hivatalhoz helyezték át. Később az Országház építési munkálataihoz került. Az építkezés befejezése után kinevezték az Országház mérnökévé, majd műszaki tanácsos, főtanácsos, s végül műszaki igazgató lett. Személye teljesen összeforrt az Országházzal, közel negyven évig dolgozott ott. Szolgálatnak tekintett munkája a tanácsköztársaság során szűnt meg, akkor megfosztották állásától, lakásától. Bayer Béla egyik alapító tagja volt az „Építő Ipar” c. lapnak is.
Bayer Béla 1925.11.02-án elhunyt.

---