A budapesti Újbuda-Tóváros területén feltárt Árpád-kori falu emlékművét avatták fel 2013. szeptember 20-án ^[1]. Az emlékművet, az avatásakor 800 éves falu feltárt templomromjai helyén épített, jelképes templom körvonal-falazat (templomromnak is nevezik) előtt állították fel, melyen, egy falazott pillér tetején láthatjuk Dinyés László alkotását ^[2]. Az ék alakra emlékeztető kőtömb, két oldala simára csiszolt. Egyik sima felületen egy domborművet vésett rá az alkotó, ábrázolva a valamikor e helyen állott Árpád-kori templomot. A templom domborműve alatt nagy betűkkel bevésett Kána felirat olvasható. E domborműves oldalon, a kőtömb alatt, a falazott oszlopon, egy emléktáblát találunk. Rajta a felirat: „E területet már 2000 éve lakják. Kána, Magyarország egyik legnagyobb ismert Árpád-kori települése, melyben a XIII. század közepéig éltek. A falu templomát az 1100-as évek közepén emelték. Az épületet körülvevő temetőben 1065 sírt tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei 2003-2005 között.”

A másik sima felületen, mely fogadja az érkezőt, egy madár alakú, bronz csat látható. Ez a kánai ásatás vezérlelete, mely a valóságban 3 centiméter nagyságú, madár alakú bronz csat, mely felsőruházat összefogására szolgálhatott. A 2004. február 6-án előkerült lelet, nagy jelentőségű az ásatás történetében. A szépen kidolgozott viseleti tárgyat, a „gömbölyded fejű, széles farktollakkal rendelkező madáralakot véséssel és poncolással díszítették.” A csathoz tartozó tű hiányzott. Ebből a csattípusból Európában eddig hat darabot találtak. Ez teszi rendkívülivé e tárgyat, az ásatás további nagyszerű, feltárt lelet-együttese mellett ^[3].

Az emlékmű talapzata körül kialakított, lapburkolattal lefedett aknában, egy bortrezort is kialakítottak, melyben hat üveg bort helyeztek el, egyfajta időkapszulaként, a terület bortermesztése iránti tiszteletből, a borpincészetekről történő megemlékezés egy módjaként ^[4].

A tóvárosi lakótelep építése előtti feltárás során, a Budapesti Történeti Múzeum, Terei György régész vezetésével nagyszabású ásatást végzett e területen 2003 és 2005 között, melynek eredményeképpen a Kárpát medence legnagyobb eddig feltárt Árpád-kori faluját tárták fel, benne közel kettőszáz gödörház, több mint ezer sír, és egy templom. A falu feltárt emlékei alapján feltételezik, hogy mindennapjaik a Kána-tó (Kőér-patak) másik oldalán emelkedő hegyen volt kánai apátsághoz köthetőek voltak. A település a XIII. század végén elnéptelenedett, ismeretlen okból. A feltárt és kimentett leletanyag, a készített rajzok, leírások, fényképek, a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek ^[3]

Ez az emlékmű sok éves előkészítő munka eredményeként, a Budapest XI. kerület Önkormányzatának fő támogatásával jött létre, melyben a Budapesti Történeti Múzeum nyújtott szakmai útmutatást. Az emlékmű megvalósításában a Kána Alapítvány vett részt tevékenyen, az emléktáblához anyagi támogatást is nyújtva.

---