Sopronnyék, ma Neckenmarkt a trianoni békediktátum következtében került Ausztriához.
„Magyarország területe a világháború előtt 325. 000 km2 volt – ebből Trianon elvett 232. 000 km2-t. A trianoni békeszerződés elvette az ország területének kerek háromnegyed részét.” ^[1]

Az 1920. évi népszámlálás szerint az Ausztriához csatolt, 3965 négyzetkilométer nagyságú területen 294 849 lakos élt. ^[2]

Szent József szobra egy nagyméretű, felújított, virággal díszített szoborfülkében áll.
Jézus nevelőapja, az ács ruházatát öv fogja össze.
Attribútumaként, kezében a szűzi tisztaságot szimbolizáló liliomot látunk.
Talapzatának felirata német nyelvű: könyörgő fohász.
Szerepel az osztrák műemléki felsorolában.
Magyarországot szokás Mária országának (királyságának - Regnum Marianum) nevezni, hiszen Szent István király, halála előtti napon 1038. augusztus 14-én az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Arról már viszonylag kevesen tudnak, hogy Magyarországot Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyese, Jézus nevelőatyjának is felajánlották.
„… mégpedig az előzmény a következő: Buda visszavételére a pápa egy Szent József-zászlót küldött. A roham előtt a pápai követ Avinoi Márk a Szent József zászlaját, a képet egy lándzsa hegyén magasra emelve bíztatta a rohamra indulókat. A rohamot három nemes ifjú, akik akkor nemrég alakult Mária-kongregációnak tagjai voltak, vezették, és megfogadták, hogy ha sikerül, akkor az országot fölajánlják Szent Józsefnek. A rohamot előkészítő ágyútűz telibe találta a török lőszerraktárt. Ez több helyen is leírt tény. A robbanás következtében leomlott a koronázó templomban elfalazott Mária szobor elől a fal, s ez a törököket babonás rémülettel töltötte el. ... megtörtént a győzelem. Ezt közölték az érsekkel és a fogadalmat a király magáévá téve, az érsekkel együtt az országot felajánlotta Szent Józsefnek. Ezt a felajánlást megismételték, amikor az egész ország fölszabadult a török alól."^[3]

---